A drogfüggőség is fékezi az amerikai foglalkoztatást

A koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági kilábalás egyik kulcskérdése az volt az Egyesült Államokban, hogy 

hogyan lehetséges a járvány előttinél is alacsonyabb munkanélküliség, miközben a foglalkoztatottak száma elmarad a korábbi szintektől. 

A jelenséget számos elmélet igyekezett megmagyarázni, kezdve a pénzbőség vagyoni hatásai miatt idejüket spekulációval töltőktől a járvány egészségügyi hatásai miatt otthon maradókon át a gyerekneveléssel járó megnövekedett feladatok miatt nem dolgozókig vagy épp a járvány után a korai nyugdíjba vonulást választókig. Ezen magyarázatok mindegyikében lehet valamennyi igazság, ám a National Bureau of Economic Research egy friss tanulmánya ezek mellett még egy okot talált.

A kutatás szerint a járvány és a bezártság miatt megnövekedő szerhasználat is hozzájárult a munkaerőpiacon megjelenők számának csökkenéséhez. Az amerikai adatokból dolgozó kutatás a korai nyugdíjazást választókat azzal szűri ki, hogy a 25 és 54 évesek körében vizsgálja a munkaerőpiaci jelenlétet. A járvány és a lezárások miatt megnövekedett alkohol- és droghasználat jól dokumentált, míg arra vonatkozóan is vannak adatok még a járványt megelőző időszakból, hogy mekkora a különbség a munkaerőpiaci részvételben a függők és a nem függők között.

Az adatok összehasonlítása alapján a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a 25–54 éves korosztály csökkenő munkaerőpiaci jelenlétére a megnövekedett droghasználat 9 és 26 százalék között nyújthat magyarázatot. Tehát az összefüggés létezik, de még a legfontosabb korosztályban sem csak ezen múlik a foglalkoztatási ráta elmaradása a korábbi időszakban megszokottól. Azonban a munkaerőhiány enyhítését segíthetik a függőségek kezelését célzó terápiák.