Az uniós pénzügyminiszterek kedden egyeztettek az új szankciós csomagról, amelyet az Európai Bizottságnak legkésőbb szerdán reggel el kell küldenie a tagállamoknak, mielőtt összeülnek a 27-ek brüsszeli nagykövetei, hogy zöld utat adjanak az újabb büntetőintézkedéseknek. A javaslatok között szerepel az az évi mintegy négymilliárd euró értékű orosz szénimport betiltása - jelentette be Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. Ennek elfogadására Németország is nyitott, erősítette meg kedden Christian Lindner pénzügyminiszter. Berlin egyébként is azt tervezi, hogy nyárig leállítja a behozatalt Oroszországból. Az EU 2020-as szénimportjának 53 százalékát vásárolta
Moszkvától, ez tette ki a teljes felhasznált mennyiség harminc százalékát. A CNBC uniós forrásokból származó információja szerint
az újabb szankciós csomag várhatóan kiterjed a repülőgéplízing korlátozására, továbbá a repülőgép-üzemanyagok, az acéltermékek, valamint a luxuscikkek exportjára és importjára is.
A Bizottság elnöke azt is közölte, hogy Brüsszel teljes tranzakciós tilalmat vezet be négy kulcsfontosságú orosz bankra, köztük a VTB Bankra is. Megtiltják évi tízmilliárd dollár értékű fejlett technológia, többek között kvantumszámítógépek és félvezetők eladását Oroszországnak, valamint a fa, a cement, a tenger gyümölcsei és a szeszes italok importját évi 5,5 milliárd euró értékben. Emellett kitiltanak a tagállamokból minden orosz hajót azok kivételével, amelyek agrárterméket, élelmiszert, humanitárius segélyt vagy energiahordozókat szállítanak, és dolgoznak további büntetőintézkedéseken, így például az olajimport tilalmán is. Utóbbit sürgetik a kelet-európai tagállamok és Emmanuel Macron francia államfő – aki vasárnap méretteti meg magát az elnökválasztás első fordulóján –, hogy Ausztria azonban ellenzi. A német álláspont egyre határozatlanabb ebben a kérdésben, még a kormány is megosztottnak tűnik. Christine Lambrecht védelmi miniszter szerint az EU-nak muszáj tárgyalnia minden opcióról, így a gázexport betiltásáról is, Frank-Walter Steinmeier államfő pedig elismerte, hogy hiba volt ilyen sokáig kitartani az Északi Áramlat-2 vezeték mellett . „Olyan hidakhoz ragaszkodtunk, amelyekben Oroszország már nem hitt, és amelyekre partnereink figyelmeztettek minket" – nyilatkozta a német sajtónak. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint azonban azt a bölcs megoldás, ha fokozatosan vezetik ki az európai piacról az orosz olajat és gázt, a gyors és drasztikus lépés ugyanis azzal járna, hogy az ország iparának jelentős részét le kellene állítani. Az energiaválság pedig nagyobb károkat okozna az EU-nak, mint Oroszországnak – figyelmeztetett.
Az EU olajszükségletének 25 százalékát szerzi be Oroszországból, az európai importőrök naponta több mint 773 millió eurót fizetnek az onnan származó olajért és gázért.
Mások is osztják Habeck véleményét, így nő az ellenállás a tömbön belül a gázexport betiltásával szemben, ráadásul nem csupán azoknak az országoknak – Németországnak, Magyarországnak és Ausztriának – a részéről, amelyek leginkább függenek az orosz gáztól. Megértőnek tűnnek olyan tagállamok is, amelyek más forrásokból biztosítják energia-szükségletüket, mint például Svédország, Írország és Dánia. Utóbbiak támogatják ugyan a további szankciókat, akár a gázexport-tilalmat is, de megértik, hogy ez az infláció további növekedését és gazdasági visszaesést okozhatna. Ráadásul ódzkodnak attól is, hogy felsorakozzanak Lengyelország és a balti államok mellé, amelyek egyre élesebb hangnemben szégyenítik meg azokat, akik nem osztják az ezzel kapcsolatos határozott álláspontjukat.
Oroszország biztosítja Európa gázszükségletének mintegy negyven százalékát, és bár Vlagyimir Putyin elnök próbálta ezt fegyverként bevetni a nyugati szankciók ellen, a szállítás a háború alatt is folyamatos maradt. Igaz ez annak ellenére, hogy a Jamal-Európa vezetéken vasárnap óta egyik irányban sem áramlik gáz. Az Északi Áramlat-1-en napok óta stabilan óránként 73 millió kilowattórának megfelelő mennyiség érkezik Németországba, az Ukrajnán keresztül Szlovákiába szállító vezetéken pedig kedden november vége óta a legnagyobb mennyiséget, több mint 968 megawattórát mértek.
Sokat nyernek az oroszok a magas olajáronOroszország 798,4 milliárd rubeles többletbevételre számít áprilisban a magas olajáraknak köszönhetően – közölte kedden a moszkvai pénzügyminisztérium. (Egy rubel négy forint). Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia után, de a nemzetközi szankciók következtében nehezen talál nyugati vevőket. Az energiahordozók eladásából márciusban a tervezettnél 302 milliárd rubellel kevesebb bevétel keletkezett, mivel nem sikerült annyi gázt eladni az ilyenkor szokásosan magasabb áron, mint várták. A Reuters számításai szerint Oroszország 15,3 milliárd köbméter gázt exportált múlt hónapban a volt Szovjetunión kívülre a februári 11,8 milliárd után. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.