Felelősségre vonhatják a környezetkárosító cégeket

Új követelményeket szabhat az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet a vállalatok környezetre gyakorolt hatására vonatkozóan, amiről várhatóan jelentést kell közzétenniük. Az előírás nagyban befolyásolhatja az amerikai cégek magatartását, amelyek egyelőre semmit nem tesznek a környezeti és éghajlati hatásaik enyhítése érdekében.

A Just Capital legújabb tanulmánya szerint a Russell 1000 indexben – egy olyan tőzsdeindex, ami a Russel 3000 index legmagasabb rangú ezer részvényét követi – szereplő vállalatok egyharmada nem tesz közzé környezeti információkat. A jelentés 13 környezetvédelmi mérőszámot vizsgált, köztük az üvegházhatású gázok kibocsátását, a vízhasználatot és az újrahasznosított hulladékot, valamint az olyan politikákat, mint az éghajlati kötelezettségvállalások.

A jelentés alapján egy Russell 1000-es vállalat ezek közül átlagosan három adatot tesz közzé. A 13 adatpont közül leggyakrabban – az esetek 57 százalékában – a szén-dioxid-kibocsátásról számolnak be, a legritkábban – az esetek 7 százalékában – pedig a 1,5 °C-os klímaváltozási küszöbérték elleni küzdelem jelenik meg.

Bizonyos iparágakban elterjedtebb gyakorlat a közzététel, a közüzemi és személyes termékeket gyártó cégek átlagosan hét-nyolc pontot is megosztanak, valamint az olaj-és gázipari vállalatok és más üvegházhatást okozó gázt kibocsátó iparágak is szintén előkelő helyet foglalnak el a rájuk nehezedő szigorú ellenőrzés miatt.

A felmérés szerint javul a vállalatok gyakorlata. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról beszámoló cégek száma az egy évvel ezelőtti körülbelül 40 százalékról mostanra 50 százalék felé emelkedett. Emellett azon vállalatok száma, amelyek a vezetők fizetését az ESG – környezetvédelmi és fenntarthatósági – teljesítménykritériumokhoz kötik, szintén növekedésnek indult 13 százalékról 27 százalékra.

Az üzleti életben ösztönözni kell az embereket a teljesítmény növelésére, igaz?– tette fel a kérdést Martin Whittaker, a Just Capital vezérigazgatója.

Jelenleg a legnagyobb probléma a hitelesség. Egy dolog közölni az adatokat, más dolog hogy azok valósak-e.

A CNBC szerint például a vezetők 80 százaléka átlag feletti minősítést ad szervezetének a környezeti fenntarthatóság terén tett erőfeszítéseiért – derül ki a The Harris Poll for Google Cloud által készített, 16 ország 1491 vezetőjével végzett közelmúltbeli globális felméréséből.

További 86 százalékuk azt mondta, hogy szerintük egyre fejlődik a fenntarthatóságuk az erőfeszítéseiknek köszönhetően. Azonban a válaszadók mindössze 36 százaléka merte beismerni, hogy bár rendelkezésükre állnak az erőfeszítéseik számszerűsítéséhez szükséges eszközök, azonban csak 17 százalékuk optimalizálja gyakorlatát a mérések alapján.

A megkérdezettek többsége egyetértett azzal, hogy van némi képmutatás a fenntarthatósággal kapcsolatban, és hogy szervezetük néha „túlértékelte a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítéseiket”.

 A megkérdezettek körülbelül kétharmada még azt is megkérdőjelezte, mennyire valósak szervezetük egyes fenntarthatósági kezdeményezései.

Az új SEC-szabályok célja a teljesítmény bizonyos mértékű konzisztenciája, hogy az adatok megbízhatóak legyenek.

A piacnak bíznia kell abban, amit a vállalatok mondanak, és hinniük kell az adatoknak. És nem csak a befektetők, a fogyasztók, hanem az alkalmazottak is olyan vállalatnál szeretnének dolgozni, amely igazodik az értékeikhez – hangsúlyozta Whittaker.