Jelentős húsimportra van szükség a lakosság ellátásához

Szerbiában a lakosság hús-szükségleteinek jelenleg már csak alig a felét termelik meg belföldön, a jószágtartók közül ugyanis rengetegen felhagytak a tevékenységgel az utóbbi években. Az érdekvédelmi szervezetek most sürgős intézkedéseket követelnek.

Az elmúlt évek során olyan trendek uralkodtak az ágazatban, hogy a kis- és közepes gazdaságok nem tudtak versenyben maradni, így rendre felszámolták telephelyeiket. Az állattartással foglalkozó nagy farmok, telephelyek viszont így már csak az ország hússzükségletének csak valamivel több mint a felét tudják megtermelni. A lakosság ellátásához ezért jelentős mennyiségeket kell importálni.

A szakmát kérdezzék! (D2SP) mozgalom felmérése szerint a családi gazdaságok mintegy a negyede az utóbbi években felhagyott a tevékenységgel. A mozgalom elnöke, Vladimir Kovačević gyors intézkedésként azt javasolta, hogy azonnal emeljék meg az állami támogatások összegét, valamint, hogy vezessenek be kiviteli kvótákat, illetve védővámokat a hús- és élősertés-behozatalra. Véleménye szerint a mezőgazdasági és a kereskedelmi tárca rosszul mérte fel a hazai állattenyésztők problémáit.

A jelenlegi magas terményárak mellett a hús termelése hanyatlóban van és júniusig olyan szintre csökkenhet, hogy már csak a szükségletek 40 százalékát tudják kielégíteni hazai forrásokból.

Azt javasolják, hízónként 1000-ről 2000 dinárra (3000-ről 6000 forintra), anyakocánként 15 000-ről 20 000 dinárra emeljék az állami támogatást. Emellett pedig azt szorgalmazzák, hogy vezessenek be kiviteli kvótákat a kukoricára, szójára és napraforgóra, valamint vessenek ki védővámokat a hús és az élősertés behozatalára.

A Szerbiai Gazdasági Kamara ülésén is az is elhangzott, hogy felül kellene vizsgálni az állati takarmányok előállításához szükséges komponensek, a kukorica, árpa, napraforgó és szója tartalékokat. Indítványozták az adózásra vonatkozó előírások felülvizsgálatát is.

A hivatalos statisztikák szerint a szarvasmarha-állomány az utóbbi egy évben 3 százalékkal csökkent, a sertésállomány 4 százalékkal. Enyhe növekedés csak a juhok (0,6 százalék) és a baromfi (0,7 százalék) esetében mutatható ki, de ez jócskán a statisztikai hibahatár alatt van. Szerbiában mintegy 850 ezer szarvasmarha, 2,8 millió sertés van jelenleg. A juhok száma mintegy 1,6 millió, valamivel kevesebb, mint 200 ezer kecskét tartanak, a tenyésztésben-hízlalásban lévő baromfik száma pedig valamivel több, mint 15 millió.