Lagarde: Az EKB csak „valamikor” az eszközvásárlások befejezése után fog kamatot emelni – kétéves mélypontján az euró

Az Európai Központi Bank (EKB) csak „valamikor” a nettó eszközvásárlások (APP) harmadik negyedévi befejezése után kezd kamatemelésbe – mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtökön a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón, melyen rekordalacsony szinten hagyta irányadó kamatlábait. A „valamivel később” bármi lehet, egy héttől több hónapig – tette hozzá Lagarde.

A pénzpiacok karácsonyig mintegy 70 bázispontos emelést áraznak az EKB betéti kamatlábára, ez azonban olyan gyors ütem, ami a legkonzervatívabb döntéshozók elképzeléseit is jócskán felülmúlja – hangsúlyozta Lagarde, rámutatva az ellentétre.

„Tartjuk magunkat a sorrendhez. Az általunk elfogadott sorrend a következő: először a nettó eszközvásárlások befejezése, majd valamivel később döntés a kamatemelésről és az azt követő emelésekről.”

Az euroövezet gazdasága 2021 utolsó negyedévében 0,3 százalékkal nőtt a megelőző negyedévhez képest, és becslések szerint a növekedés 2022 első negyedévében is gyenge maradt, főként a járványügyi korlátozások miatt. Ugyanakkor számos tényező az elkövetkező időszakban is lassú növekedésre utal. Az ukrajnai háború jelentősen rontja a vállalkozások és a fogyasztók bizalmát. Az energia- és nyersanyagárak erőteljes emelkedése miatt a háztartásokat magasabb megélhetési költségek terhelik, a vállalatoknak pedig magasabb termelési költségekkel kell számolniuk. A háború ismét hiányt okoz egyes alapanyagokból és köztes termékekből, míg Ázsiában az ismételt járványügyi intézkedések növelik az ellátási láncok zavarait. Különösen a feldolgozóipar küzd egyre nagyobb nehézségekkel a nyersanyagok beszerzésében, ami megzavarja a termelést.

A lassulást ellensúlyozzák például kompenzációs adóügyi intézkedések, a háztartások azon lehetősége, hogy a világjárvány alatt felhalmozott megtakarításaikat felhasználják, valamint az erős munkaerőpiac. Emellett a Next Generation EU programme keretében megvalósuló beruházások fel fogják gyorsítani az energetikai és a zöld átmenetet, ami hozzájárulhat az euróövezet hosszú távú növekedéséhez.

Az infláció márciusban 7,5 százalékra emelkedett a februári 5,9 százalékról, elsősorban az energiaárak háború kitörése utáni megugrása miatt. Az élelmiszerárak is meredeken emelkednek, aminek fő oka a megemelkedett szállítási és termelési költségek, különösen a műtrágyák magasabb ára, amely részben szintén az ukrajnai háborúval függ össze.

A kamatdöntést követően az euró árfolyama hirtelen gyengülésbe kezdett a dollárral szemben: a 13:45-kor történt döntést megelőző 1,0914 dollár helyett 16:00-kor már csupán 1,0765 dollárt kellett adni egy euróért, ami közel kétéves mélypontját jelenti az európai fizetőeszköznek. A forint kismértékben erősödött az euróhoz képest és valamivel nagyobb mértékben gyengült a dollárral szemben.