Megállíthatja-e az ostorcsapás-hatás az inflációt?

Az ellátási láncok összegubancolódása és az elszabaduló infláció alapvető módon határozta meg a koronavírust követő gazdasági kilábalás történéseit. A logisztikai információszolgáltató és hírportál, a FreightWaves vezérigazgatója, Craig Fuller szerint azonban a felhalmozódó készletek és a mérséklődő fogyasztás, különösen a tartós fogyasztási cikkek esetében megfordíthatja ezt a folyamatot.

Az ostorcsapás-hatás az, amikor az egyszeri keresleti sokkra túltermeléssel reagál a piac. Ebben az esetben a keresleti sokk az volt, amikor a nyugati kormányok – különösen az Egyesült Államok, de számos európai ország esetében is  – a koronavírussal kapcsolatos lezárásokra és elvesző munkahelyekre sosem látott mértékű gazdaságélénkítéssel reagáltak. A járványkezelési intézkedések miatt 

a fogyasztás terén mindeközben a hangsúly eltolódott a szolgáltatások irányából a fizikai termékek és a tartós fogyasztási cikkek irányába. 

Az élénk kereslet miatt csökkenő készletekből a kiskereskedők egyre többet rendeltek, ami az ellátási lánc többi láncszeménél is egyre magasabb rendelésekhez vezetett, amit végül nem győztek a termelők, aminek hatására még inkább növekedtek a rendelt mennyiségek. 

Végül a termékek egyre nagyobb mennyiségekben kezdtek megérkezni a kiskereskedőkhöz, ám időközben a kereslet is elkezdett egyre jobban lelassulni, 

ami a készletek telítődéséhez és a raktárak megteléséhez vezetett, miközben a fogyasztók egyre inkább elkezdtek visszatérni a szolgáltatások vásárlásához.

Mindennek jelei pedig már a különböző nyilvános adatokban is egyre jobban láthatóak, és a folyamat végül a drágulás mérséklődéséhez vezethet. Míg korábban a különböző termékek fogyasztása terén volt tapasztalható, hogy az a hosszútávú trendvonal fölött alakul az Egyesült Államokban az embereknek küldött gazdaságélénkítő támogatások hatására, mára a kiskereskedelmi készletek emelkedtek jóval a korábbi, hosszútávú trend fölé.

A FreightWaves szerkesztő és kutatói folyamatosan figyelik a piacokat, és arról értesültek, hogy a nagy áruházláncok rengeteg készletet halmoztak fel, különösen az olyan, relatíve ritkán vásárolt kategóriákban mint a bútorok és más háztartási termékek. Anekdotikus bizonyítékok szerint más áruk esetében is hasonló a helyzet, de az Egyesült Államokban az infláció felgyorsulását először jelző használt autók területén is elkezdtek csökkenni az árak, így azok februárban és márciusban is olcsóbbak voltak mint az előző hónapban. A drágulási hullámot viszonylag korán jelző másik termék, az épületfa ára is 30 százalékot esett az elmúlt hónapban.

Mindezek hatására a szállítás is egyre kevésbé sürgős, amit jelez, hogy 

a háztól-házig tartó kamionos szállításról egyre többen váltanak az intermodális, vasútat is alkalmazó, ám lassabb megoldásokhoz, 

amit az ezen módon elérhető, rekordmértékű 21 százalékos megtakarítás is ösztönöz. Fuller szerint ezzel a fogyasztók jól járnak, hiszen a szállítási költségek tovább csökkenhetnek, és a hiányokat felváltó teli raktárak hatására különböző akciókat hirdethetnek az üzletek, ami az infláció csökkenését jelentheti. A szállítmányozási ágazat viszont recesszióba kerülhet, ám mindez a jóslat szerint elvégzi a Fed helyett az infláció letörésének munkáját. Ráadásul mindez akár a teljes gazdaság visszaesése nélkül is lehetséges lehet.

Az írás végül arra is utal, hogy a legújabb kínai lezárási hullám sok cégvezetőt ösztönözhet arra, hogy átértékelje beszerzési stratégiáját, mivel egyre kevésbé megbízható az ázsiai ország. Ugyanakkor az írás nem foglalkozik az ukrán háború következményeivel, így az egyre drágább nyersanyag és energiaárakkal sem. Éppen ezért kérdéses, hogy mennyiben lesz igaza az előrejelzésnek, mely egyébként nem áll annyira távol az inflációt átmenetiként leíró amerikai jegybanki értékeléstől. Az egyre gyorsabb drágulási ütem hatására a Fed elnöke, Jerome Powell végül kénytelen volt az átmeneti jelzőt nyugdíjba küldeni. Igaz, ennek valószínűleg a piac értetlensége is volt az oka.