BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tombol az infláció a dalmát szigeteken

2000 forintba kerül egy kiló rizs Brač szigetén.

Az energiahordozók árának emelkedése világszerte drágulási spirált idézett elő, ezalól nem képez kivételt délnyugati szomszédunk, Horvátország sem. Az árak növekedése súlyosan érinti a dalmát szigetvilág lakóit is, hiszen ők a szárazföldtől való távolságuk miatt mindig is jóval drágábban jutottak hozzá a fogyasztási cikkekhez és az alapvető élelmiszerekhez. A témával az elmúlt napokban a horvát sajtó is kiemelten foglalkozott. A legolvasottabb tengermelléki napilap, a Slobodna Dalmacija Brač sziget lakóit kereste fel a témában. Az ott élők szerint a helyzet az utóbbi néhány hónapban tarthatatlanná vált. Az árkülönbségek érzékeltetésére a lap több alapvető élelmiszer árát is összehasonlította.

Mint kiderült,

míg Splitben például egy kilogramm rizs 12 kunába, hozzávetőlegesen 600 forintba kerül, addig a sziget falvaiban ugyan ezért a termékért 40 kunát, azaz közel 2000 forintot is elkérnek.

A rizs sajnos nem egyedi eset, hasonló, már-már felfoghatatlan árkülönbség tapasztalható szinte minden termék esetében, a liszt és a tej például kétszer drágább a szigeteken. 

Fotó: MOIRENC CAMILLE / AFP

Az újságíróknak egy helybéli nyugdíjas viccesen jegyezte meg, hogy ha így folytatódik a drágulás, nem marad más, mindennap halat fognak enni. Ezért,

aki csak teheti, spórolás gyanánt inkább kompra ül, és valamelyik part menti nagyvárosban végzi el a bevásárlást.

Ez azért is praktikus, mert a parton nemcsak megtakarítani lehet, de az emberek nagyobb választékból is válogathatnak. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik valami miatt nem tudják a városokban megoldani a bevásárlást, mert például nincs autójuk, ők ugyanis kénytelenek megfizetni a magas árakat.

A szigetlakók attól tartanak, hogy a turistaidény beköszöntével tovább emelkednek az árak.

A lap megjegyzi, hogy a drágulás újabb csapásokat mér az egyébként is elnéptelenedő szigetvilágra, ezért a hatóságoknak mindenképp cselekedni kellene az ügyben. Horvátországban jelenleg 47 lakott sziget van, 1980-ban még 54 volt, és akkor összesen több mint 300 ezer ember élt szigeten. Ez a szám mára 100 ezer körülire csökkent, de a lakosság elvándorlásának tendenciája nem állt meg. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a kiköltöző lakosok otthonaikat hamar és jó áron el tudják adni turisztikai célokra. A szigetek elnéptelenedésének magakadályozására 2017-ben a kormány egy a vidékfejlesztési minisztérium alá tartozó főosztályt is létrehozott, ám a részleg működése eddig nem tudott különösebb eredményeket felmutatni.

Hétvégétől Covid-igazolvány és teszt sem kell Horvátországba

Eltörlik a maszkviselést, és a bárok, valamint a szórakozóhelyek nyitvatartási idejét sem korlátozzák holnaptól Horvátországban, ahová éjféltől már Covid-tanúsítvány nélkül beengedik az EU-tagországokból érkezőket. Mindeközben intenzív fejlesztési munkálatok kezdődtek a tengerparton, ahol a  Földközi-tenger legnagyobb kikötőlánca, az ACI erős versenyelőnyre tesz szert.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.