Veszélyzónában Új-Zéland – átfogó kormányzati terv a környezeti károk csökkentésére

Átfogó terveket tett közzé az új-zélandi kormány annak érdekében, hogy felkészítse az országot és annak lakosságát a klímaváltozás katasztrofális hatásaira, úgymint a tengerszint-emelkedés, áradások, viharok és erdőtüzek – írja a The Guardian. A javaslatcsomagot szerdán bocsátották konzultációra.

Az átfogó reformok között szerepel többek között, hogy megakadályozzák a környezeti változások miatt veszélynek kitett területekre való építkezést, megőrizzék az ország kulturális kincseit, megelőzzék, hogy a költségvetésből kelljen óriási összeget fordítani a természeti csapások utáni helyreállításra, illetve erősítsék a katasztrófahelyzetre adott válaszokat.

Fokozottan figyelnek arra, hogy a reformokat úgy hajtsák végre, hogy közben a kulcságazatnak számító turizmus, halászat és mezőgazdaság zavartalanul működhessen tovább.

„Az éghajlat már most is változik, és lesznek olyan hatások, amelyeket nem tudunk elkerülni. Csak az elmúlt néhány hónapban számos környezeti katasztrófát kellett átélnünk: hatalmas árvizek pusztítottak Tairawhitiben, viharok Westportban, tüzek a délvidéki Waituna vizes élőhelyeken, továbbá az egész ország szárazsággal küzd” – mondta James Shaw klímaügyi miniszter.

A legnagyobb kihívás, hogy a városokat és azok lakosságát bevonják a reformokba. A kormány szerint ugyanis óriási a probléma: minden hetedik új-zélandi, mintegy 675 ezer ember él árvízveszélyes területen, és mintegy 100 milliárd dollár értékben vannak ingatlanok potenciális környezeti kárnak kitéve. Emellett több mint 72 ezer ember él olyan helyen, ahol az előrejelzések szerint szélsőséges tengerszint-emelkedés várható.

A javaslatok között szerepel az építkezési kritériumok átalakítása annak érdekében, hogy az épületeket ellenállóbbá tegyék a környezeti katasztrófákkal szemben, továbbá, hogy a beruházásokat a fokozottan veszélyes területekről távolabb hajtsák végre.

„Az éghajlatváltozás következtében az ezeknek a veszélyeknek kitett emberek száma növekedni fog” – áll a kormányzati jelentésben, amely megállapította, hogy 2007 és 2017 között az éghajlatváltozás, az árvizek és aszályok okozta károk helyreállítása 840 millió dollárt húzott ki a biztosítók zsebéből és a költségvetésből.

James Shaw hozzátette: a jövőben nem fognak minden kárt a központi költségvetésből rendezni. „A konzultáció arra is kitér, hogyan lehet a legjobban megosztani a kockázatokat és a költségeket az ingatlantulajdonosok, a biztosítók, a bankok és az önkormányzatok között” – mondta.