A cseh infláció már a 15 százalékos régiót közelíti

Nem csak Budapesten közöltek ma áprilisi inflációs adatokat, és bár az emelkedő trendhez semmilyen kétség nem fér Európa-szerte, az új és új csúcsok még mindig tudnak meghökkenést okozni. A cseh éves infláció is nagyobbat ugrott a vártnál, és csak három hónappal azután, hogy átlépte a 10 százalékot, immár a 15-öt közelíti.

Az elemzők 13,2 százalék körüli áprilisi adatot vártak, a cseh statisztikai hivatal azonban 14,2-es rátát mutatott ki – ami majdnem 30 éves csúcs – a 12,7-es márciusi drágulás után. Az Európai Unió keleti szárnyának legnagyobb gazdaságai között ez eddig a legmagasabb érték, és a legalacsonyabb magyar inflációs rátánál másfélszer nagyobb drágulást jelent.

A kiábrándító adat napokkal követi a Cseh Nemzeti Bank legutóbbi hatalmas és a vártnál is nagyobb, 75 bázispontos kamatszigorítását. A bank, miután 5,75 százalékra emelte irányadó kamatát – ami a régióban a legmagasabb hivatalos benchmark, bár alatta marad a Magyar Nemzeti Bank egyhetes betéti kamatának –, azt is közölte, hogy immár az év átlagát tekintve is jóval 10 százalék feletti inflációt vár. A CNB új jóslata 13,1 százalék – a negyed éve valószínűsített 8,5 helyett. A jövő évre már jóval alacsonyabb inflációt várnak, bár ezt az előrejelzést is felemelték, 2,3-ről 4,1 százalékra.

A felszökő infláció 1998 óta először még a csehek hitelbesorolását is veszélybe sodorta. A múlt héten a Fitch megerősítette ugyan az ország „AA–” minősítését, de a hosszú távú kilátást stabilról negatívra változtatta.

A cseh infláció elszaladását ugyanazok a tényezők okozzák, amelyek miatt egész Európában vágtába kezdtek az árak, ezek pedig az energia és a nyersanyagok árának szárnyalása, ami más termékek árazására is kihat, és újabban az orosz–ukrán háború és a miatta repkedő nemzetközi szankciók is hajtják. Csehország hasonlóképpen függ az orosz energiától, mint Magyarország. A statisztikai hivatal a termelők költségeiről is közzétett márciusi adatokat kedden, és ezek tovább szárnyaltak, miként az egész kontinensen: az éves termelőiár-index 24,7 százalék volt. Egy évvel korábban még csak 4,6-et mértek.

Az egész Közép-Európára jellemző jegybanki kamatszigorításnak alig lehet hatása az energiaárakra, és más termékcsoportok áraira is csak egy-két éves késéssel, vagyis a következő hónapokban biztosan nem lehet a drágulás jelentős mérséklődésére számítani.

Prágában mindemellett esedékes a változás a jegybank élén is. Jiří Rusnok elnök utódát a Reuters jelentése szerint várhatóan szerdán nevezi meg Miloš Zeman cseh államelnök.