A keresletben bízva újra megnyitnak lezárt olajkutakat az oroszok

Orosz olajtársaságok a Rosznyefty vezetésével azt tervezik, hogy júniusban újra megnyitnak olyan kutakat, amelyeket az eső nyugati szankciók bevezetése után lezártak – értesült négy különböző forrásból a Reuters. Arra számítanak ugyanis, hogy nyáron megnő a belső kereslet, mivel külföldre nehéz utazni, és emelni fogják majd a tengeren szállított olaj mennyiségét az ázsiai vevőknek, elsősorban Kínának és Indiának.

Az egyelőre nem világos, hogy pontosan mennyivel fogják bővíteni a kitermelést, illetve, hogy a terveket mennyiben befolyásolja az Európai Unió olajembargója. Májusban már napi 10,19 millió hordóra nőtt az orosz olajkitermelés az áprilisi 10,05 millióról, de ez még mindig majdnem egymillióval elmarad a szankciók előtti szinttől.

A nyugati büntetőintézkedések meghozatala után „sok aggodalom volt amiatt, hogyan alakulnak az eladások, de mostanra kissé stabilizálódott a helyzet, és nőtt az orosz olaj iránti kereslet

– mondta a hírügynökségnek az egyik, orosz olajat külföldön értékesítő forrás. A kitermelést az ország középső részein lévő mezőkön fogták vissza, északon és Szibériában azonban nagyjából a korábbi szinten maradt, ott ugyanis a hideg miatt bonyolultabb újraindítani a kutakat. Június elejétől többek között a Rosznyefty szamarai és orenburgi, valamint a Basnyefty mezőin tervezik újranyitni a kutakat, és egy sor kisebb olajtársaság is növelni fogja a kitermelést. Korábban Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is beszélt arról, hogy júniustól emelkedni fog az olajkitermelés, de pontos számokat ő sem mondott.
A nagy orosz olajcégek abban bíznak, hogy mivel Európa új forrásokat keres, ezzel előttük is megnyílnak lehetőségek. 

Az európaiak öt-hét eurót fizetnek majd az üzemanyag literjéért… És mivel ezt valahonnan be kell szerezniük, mi majd oda szállítjuk az olajunkat, ahonnan ők elviszik

 – idézett egy forrást a hírügynökség. 

Az még kérdés, honnan szereznek az uniós országok olajat, mivel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei, köztük Oroszország (OPEC+) egybehangzó sajtóértesülések szerint tartják magukat a korábbi terveihez, és csupán napi 432 ezer hordóval növelik a kitermelést júliusban. Az arab olajmonarchiák szoros kapcsolatot ápolnak Moszkvával, Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Bahreinben tárgyalt a kapcsolatok szorosabbá tételéről, szerdán pedig Szaúd-Arábiában találkozik az öbölmenti államok külügyminisztereivel. Az egyeztetés témáját ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az öbölmenti államok semlegesek maradtak az orosz-ukrán konfliktusban, és a nyugati országok sürgetése ellenére nem hajlandóak elszigetelni Moszkvát. 

Az ománi külügyminiszter például a hétvégén kijelentette, hogy a válság európai megoldást igényel, és nem működik az „aki nincs velünk, az ellenünk van” hozzáállás. Az európaiak gondjait emelte ki Fatih Birol, Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője is, aki a német Der Spiegelnek adott keddi interjúban figyelmeztetett, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt minden korábbinál mélyebb és hosszabb energiaválság alakulhat ki, amelynek következő, nyári szakaszában üzemanyaghiány sújthatja Európát.