Amit a svéd és finn NATO-csatlakozásról tudni kell

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) egy védelmező katonai szövetség, amit 1949-ben 12 ország hozott létre. Az alapítók között volt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország. A szövetség azzal a céllal jött létre, hogy ellensúlyozzák a háború utáni szovjet terjeszkedést Európában. A NATO biztonsági garanciája az 5. cikkén alapul, ami kimondja, hogy bármely tag elleni támadás az összes tag elleni támadással ér fel. Ez arra kötelezi a tagokat, hogy fegyveres agresszió esetén egymás védelmére siessenek.

A szövetség 30. tagja Észak-Macedónia, aki utolsóként 2020-ban csatlakozott a szervezethez – írja a TRT World.

Miért maradtak eddig távol a svédek és a finnek?

A két északi ország régóta úgy vélte, hogy csatlakozásuk a szövetséghez felesleges provokációt jelentene Moszkva számára. Az mindig is nyilvánvaló volt, hogy Moszkva ellene van, hogy szomszédjában NATO tag legyen, így a békesség kedvéért a semlegesség politikájához folyamodtak – írja a The Guardian.  

A finn parlament kedden 188 igen és 8 nem szavazattal jóváhagyta a NATO katonai szövetségbe való felvételére vonatkozó javaslatot 

– közölte Matti Vanhanen, a parlament elnöke.

Finnország aggodalma egyszerűen abból fakad, hogy 1300 kilométeres határszakaszon osztozik Oroszországgal. Finnországnak megvannak a maga tapasztalatai az oroszokkal, 1917-ben sikerült egy évszázad után függetlenednie Moszkvától, majd a második világháború alatt kétszer is harcolt a szovjet erőkkel, aminek a végét területének 10 százalékáról le kellett mondania. A második világháború után 1948-ban baráti együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötött Finnország és a Szovjetunió, ami katonailag elválasztotta őket Nyugat-Európától. A Szovjetunió felbomlása után és az Európai Uniós csatlakozást követően sikerült a finneknek kilépni Oroszország árnyékából.

Ezzel szemben Svédország inkább ideológiai alapon tartotta távol magát a katonai közösségtől. A világháborúk után a svéd a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre állította át a külpolitikáját. Svédország a hidegháború után a hadseregét is elkezdte leszerelni, ezzel is jelezve, hogy ellene van a fegyveres konfliktusoknak.

A fordulópont 2014-ben jött el, amikor Oroszország annektálta a Krímet. Ezt követően Svédország ismét növelte a védelmi kiadásait és újra lekezdte felszerelni a hadseregét. A társadalomban ekkor még sokan gondolták úgy, hogy a NATO-hoz történő közeledés nem biztonsági garanciát, hanem a feszültségek kiéleződését jelenti.

A pálfordulás okai

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin és a svéd kormányfő Magdalena Andersson a múlt hónapban elmondta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja megváltoztatta Európa biztonsági helyzetét. Emiatt nagy mértékben átalakult az északi álláspont is a régióban.

A két ország polgárai úgy már úgy érzik, hogy a NATO-csatlakozás segít megőrizni a biztonságukat a kiszámíthatatlan és harcias Oroszországgal szemben. Közvéleménykutatások azt mutatták ki, hogy a finnek 75 százaléka, a svédeknek pedig 60 százaléka támogatja  NATO csatlakozást. Amennyiben megtörténik a felvételük a szövetségbe az azt jelenti, hogy a két ország először kap és fogad el biztonsági garanciákat atomhatalmaktól.

Kell ez a NATO-nak?

Finnország és Svédország gyakorlatilag már nem semleges államok, a NATO partnereiként közös hadgyakorlaton is részt vettek már és hírszerzési információkat is cserélnek a szövetséggel. Ez a folyamat 1995-ben kezdődött, amikor csatlakoztak az Európai Unióhoz. Finnország még a NATO GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadásai célját is teljesíti, a svédek pedig törekednek ennek elérésére. 

Jens Stoltenberg NATO főtitkár elmondta, hogy tárt karokkal fogadják a két északi országot és gyors csatlakozási folyamatot ígért. Ez viszont akár egy több hónapos folyamat is lehet, mivel a csatlakozáshoz mind a 30 tag ratifikálására van szükség, ennek elérése pedig hosszú időt vehet igénybe.

A szövetség számára kifejezetten fontos a két északi ország csatlakozása, mivel ezzel nagy mértékben növekszik a jelenléte Európa északi részén és jobban tudja biztosítani a balti térség biztonságát. Lettország, Litvánia és Észtország 2004 óta tagjai a szövetségnek. Ezzel együtt a NATO duplájára tudja így növelni az Oroszországgal közös határát.

Mit szól ehhez Moszkva?

Oroszország már többször felhívta a finnek és a svéd figyelmét, hogy tartózkodjanak a NATO-csatlakozástól. Vlagyimir Putyin szerint a csatlakozás Oroszországnak biztonsági kockázatot jelent, ami ellen fel fognak lépni. Az orosz elnök súlyos politikai és katonai következményekről beszélt, illetve, hogy megtorló lépésekhez is folyamodhatnak a katonai egyensúly helyreállítása érdekében.

Putyin emellett a NATO-t teszi felelősség azért, hogy nem tudta Oroszország gyorsan legyőzni Ukrajnát és a szövetség csapatainak kivonását is követelte Kelet-Európából.

Sikerülhet a csatlakozás?

Annak ellenére, hogy Svédország már aláírta a csatlakozási kérelmét, és hamarosan a finnek is megléphetik ezt, még egyáltalán nem biztos, hogy a két ország NATO tag lesz – írja a Reuters. Mint már írtuk ehhez az összes jelenlegi tag ratifikációja szükséges, ami egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik. Törökország már kijelentette, hogy nem tudja támogatni az északi országok csatlakozását. Recep Tayyip Erdogan, török elnök szerint a két ország túl jó kapcsolatot ápol általuk terroristának tartott kurd szervezetekkel. A két országban nagy számú kurd közösség él, ráadásul a parlamentben is vannak tagjaik, ez pedig Törökország számára elfogadhatatlan. Ankara ellenkezése ellenére a svédek és a finnek bíznak benne, hogy megkapják az egyhangú csatlakozási engedélyt. 

A Pentagon szóvivője, John Kirby már jelezte, hogy Törökország álláspontja ellenére a NATO kitart a két ország felvétele mellett. Az USA már el is kezdett tárgyalni a törökökkel, hogy tisztázzák a helyzetet. Felhívták rá a figyelmet, hogy az elmúlt években Törökország és Svédország együttműködése jó úton járt a közös hadgyakorlatok alkalmával.