Bár nehézségekkel küzd Görögország, a mutatók szerint van ok a reményre

Bár az Európai Bizottság szerint a görög gazdasági fellendülés ötféle fő akadályba is beleütközhet, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és kormánya mindent megtesz, hogy mérsékelje ezek hatását. A csütörtökön véget érő svájci Világgazdasági Fórumot is kihasználta az athéni vezetés, Ádonisz Jeorjiádisz fejlesztési és befektetési miniszter több mint száz érdeklődő vállalattal és üzletemberrel egyeztetett a mediterrán térség nyújtotta lehetőségekről – írja a Kathimerini hírportál.

Az évek óta fennálló problémák között van a magas államadósság, a behajthatatlan hitelek, a tartós kereskedelmi hiány, a magas munkanélküliségi ráta, valamint a növekedés lassú üteme, és tovább nehezítik a helyzetet a demográfiai kihívások, a nemzetközi energiaválság, valamint az elharapódzó infláció is.

A legújabb demográfiai adatok szerint az elkövetkező húsz évben várhatóan csökken Görögország lakosságának száma, azonban nem csupán az elöregedő társadalom okozza a problémát, az előző évtized gazdasági válsága is rontott a helyzeten, amikor 450 ezer munkaképes korú ember vándorolt ki az országból a jobb élet reményében. A Görög Kutatási és Innovációs Alapítvány (HFRI) szerint az államnak növelnie kell a munkaképes népességszámot, hiszen enélkül munkaerőhiány alakulhat ki, tovább hátráltatva a fellendülést.

Eközben a megugró energiaárakat is próbálja enyhíteni a kormány, a héten be is nyújtottak egy indítványt az energiafogyasztók 600 euróig terjedő, rendkívüli támogatásáról.

A tervezet szerint a 2021 decembere és 2022 májusa között fizetett pótdíjak 60 százalékát térítenék vissza azoknak a háztartásoknak, amelyek nettó jövedelme 2020-ban nem haladta meg a 45 ezer eurót. Emellett a villamosenergia-termelőket arra köteleznék, hogy fizessenek úgynevezett szolidaritási osztalékot a társadalomnak, azaz váratlan bevételeiket megadóztatnák 90 százalékkal.

A legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi szektort kevésbé érintette a válság, a forgalom az első negyedévben nemcsak az előző évit, hanem a 2019. január–márciusit is meghaladta. Az Elstat (a görög statisztikai hivatal) adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 14,6 százalékkal, 11,19 milliárd euróra nőtt az első negyedévben, míg 2019 azonos időszakához képest 12,93 százalékos növekedést mutatott.

A kiskereskedelem mellett a hajózási szektor is folyamatosan bővült a járványidőszak alatt, a görög szállítmányozók a világ teljes flottájának több mint egyötödét irányítják. 

A görög tulajdonú flotta teljes kapacitása 2014-hez képest 45,8 százalékkal, a világjárvány kitörése óta pedig 7,4 százalékkal nőtt a görög hajósok szövetsége szerint.

A tengeri szállítás a bruttó hazai termék csaknem 7 százalékát is eléri, ráadásul az EEE jelentés szerint mintegy 200 ezer munkahelyet biztosít. Ráadásul a 2021-ben a tengeri szállításból származó beáramlás a görög fizetési mérlegbe nemcsak meghaladta a 2019-es szintet, hanem 2008 óta a legmagasabb volt, meghaladva a 17 milliárd eurót.

Címlapkép: Nicolas Economou / NurPhoto /AFP