Berlin mégis támogatná az orosz olajimport korlátozását

Korábban Németország hetekig tartó ellenállást mutatott az orosz olajembargó kérdésében. A hírek szerint szerdán, az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület - az állandó képviselők bizottságának - ülésén, Michael Clauß német nagykövet közölte, hogy országa 

nem csupán támogatja, hogy az Európai Unió meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, immár hatodik csomagját, hanem aktívan sürgeti.

Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét,

a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra.

A Handelsblatt azt írja, hogy a nagykövet kollégái "értetlenül néztek egymásra" a felszólalást követően.

Egy nappal korábban, Varsóban Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterrel tartott tájékoztatóján bejelentette:

sikerült annyira - a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra - szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.

A fennmaradó 12 százalékot az ország keleti részén, a német-lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki. Az üzem több mint 90 százalékos tulajdonosa a Rosznyeft orosz energetikai vállalat, amely orosz kőolajat használ. Benzinnel, dízellel, fűtőolajjal, kerozinnal látja el Németország keleti részének nagy részét, többek között a fővárost, Berlint is. Állítólag a döntéshozók ezen nem terveznek változtatni.

A kormány elképzelése szerint az orosz kitermelésű kőolajat Lengyelországgal együttműködve lehetne kiváltani Schwedtben, ha sikerül valamilyen módon kiszorítani a többségében orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftet.

A kiszorításra lehetőséget kínálhat a többi között egy új törvénytervezet, miszerint az állam kisajátíthat energetikai cégeket, ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli.

A tervezetet várhatóan május végén fogadja el a szövetségi parlament.

El lehet szakadni az orosz olajtól?

A Handelsblatt és a dpa értesülése szerint az orosz kőolajimport korlátozására két megoldás tűnik valószínűnek. Az Európai Bizottság javasolhatja a tagországoknak, hogy

vezessenek be teljes embargót, de nem azonnal, hanem egy hosszabb átmenet után.

A dpa szerint őszig vagy télig tarthat ez az átmeneti idő.

A brüsszeli bizottság másik megoldásként azt is javasolhatja, hogy importtilalom helyett

vezessenek be felső árkorlátot, vagyis határozzák meg, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért.

Ez utóbbi döntés előnyösebb lehet az európai közösség számára, mivel biztosítaná az olcsóbb olajhoz jutást, ami az üzemanyagárak csökkenéséhez vezethetne. Ez az infláció elleni küzdelemben is fontos lépés lehetne.

Ukrajnának azzal segítene egy ilyen szankció, hogy a Kreml kevesebbet keresne az olajexporttal, és így kevesebb pénze lenne a háborúra.

Ennek a tervnek viszont az a buktatója, hogy a sikeréhez az kell, hogy az Európai Unión kívüli országok se vásároljanak orosz olajat.

Ezt viszont túlságosan nehéz lenne kikényszeríteni. Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be javaslatainak első csomagját.

A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató és elemző intézet becslése szerint

az EU naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.