Egyre fagyosabb a viszony Berlin és Kijev között

Olaf Scholz egy televíziós interjúban arra a kérdésre, hogy mikor utazik Kijevbe, azt mondta, még mindig „figyelemre méltó esetnek” tartja, hogy meghívás hiányában nem látogathatott el az ukrán fővárosba áprilisban Frank-Walter Steinmeier, akit alig néhány héttel korábban választottak meg nagy többséggel másodszor is szövetségi elnöknek.

Ez az eset a látogatás „útjában áll” – mondta a kancellár a ZDF országos köztelevízióban hétfő este sugárzott interjúban. Rámutatott, hogy hazája jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és az ukrán államiság biztonságát szavatoló garanciavállaló országként is számítanak rá.

Egy ilyen országgal nem lehet megtenni, hogy a segítségét elfogadják, és azt mondják, az elnök viszont nem jöhet. Ennek világosnak kell lennie minden demokrata előtt

– húzta alá Olaf Scholz.

Mint ismert, Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga a német államfő tájékoztatott, aki előző nap Varsóban újságíróknak azt mondta, 

Kijevben nem akarják, hogy részt vegyen a közös úton.

Az események előzménye, hogy  Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt. A tervezett látogatás előtt néhány nappal egy interjúban ugyanakkor háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint, és jelezte, egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.

A Der Spiegel hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”. 

Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító

 – mondta a német elnök.

Kifejtette, az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal, és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad rá.

„Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.