Kamatemelés zúzza szét Morrison újraválasztási esélyeit

Mélyütést vitt be az ausztrál jegybank (RBA) az újraválasztásáért küzdő Scott Morrison ausztrál miniszterelnöknek azzal, hogy meglepetésre emelt az alapkamaton. Nem is akármennyivel: az eddigi 0,1 százalékhoz 25 bázispontot csapva jött ki a 0,35 százalékos új kamatszint. Az RBA legutóbb 2010-ben emelt kamatot, a döntésre 1,4 százalékkal, a 0,715-ös szintre erősödött az ausztrál dollár az amerikaihoz képest.

A kamatemelés szükségességét a felgyorsuló infláció és a gazdasági bizonytalanságok közepette nem is kellett túl mélyen megindokolni, ám most elég lett volna egy jelzésértékű korrekció. Ráadásul a jegybanki vezetés további szigorításokat is belengetett – a piac júniusra 0,75, év végre 2,5 százalékos kamatot feltételez –, ami egyértelmű üzenet arra, hogy a lakosság megélhetési és hitelhez jutási költségei jóval megnőnek majd. Az RBA-nak egyébként a parlamenti választások kampányidőszakában nem szokása rángatni a kamatot.

Ám amikor legutóbb, 2007-ben mégis megtette, az akkori miniszterelnök, John Howard elvesztette a választást, sőt még mandátumhoz sem jutott.

Ez a sors fenyegeti most a május 21-i választásokra készülő Scott Morrisont is, aki sietve próbálja függetleníteni magát és gazdaságpolitikáját a jegybank monetáris lépéseitől, rámutatva arra, hogy a külső körülményekkel van gond – az ukrajnai háborút és a kínai Covid-zárlatot nevesítette –, a kormány viszont optimálisan kezeli a megváltozott helyzetet, ahogy tette azt a Covid-válság idején is, amikor Ausztráliában – jórészt földrajzi elszigetelhetőségének és a gyorsan elrendelt zárlatnak köszönhetően – az egyik legalacsonyabb volt lakosságarányosan a halálesetek száma. 

A kamatemelés viszont visszaüthet: nem sokkal az olcsó hitellehetőségekkel gerjesztett ingatlanvásárlási és építési boom tetőpontján meredek drágulásnak indulnak a hitelek, megugranak a törlesztőrészletek, erodálva egyúttal a fogyasztói bizalmat, csökkentve a lakosság elkölthető forrásait. Ráadásul az infláció kétszer olyan ütemben növekszik, mint a bérek, ami ugyancsak aggasztó a lakosság szemszögéből. 

Az első negyedévben az infláció 20 éves csúcsra, 5,1 százalékra nőtt, főként az üzemanyag és az élelmiszerek drágulásától, valamint a lakhatás és az oktatás emelkedő költségeitől vezérelten.

A fentiekből fakadó hangulatromlás Morrison liberális-nemzeti koalícióját ellenzékbe szoríthatja, és hatalomra segítheti az Anthony Albanese vezette balközép Munkáspártot. Morrisonéknak egyfős parlamenti többsége van jelenleg az alsóházban, a közvélemény-kutatások viszont már kormányváltást jeleznek.