Pekinget a gazdaság nem, csak a járvány érdekli

Négy százalékponttal, 58 százalékra nőtt március és április vége között azoknak a Kínában működő amerikai cégeknek az aránya, amelyek érzik a helyi koronavírus-járványgócok megfékezésére bevezetett korlátozások hatásait – derült ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 121 vállalatot felölelő felméréséből. Bár ez önmagában nem jelentős ugrás, a havi négy-öt százalékpontos növekedés „nagyon jelentőssé” válhat, ha még öt hónapig nem változik a járványkezelés módja, mondta a CNBC-nek ezzel kapcsolatban Michael Hart, a szervezet kínai ágának elnöke. Márpedig ennek egyelőre semmi jele, 

Pekinggel és Sanghajjal együtt legalább 31 jelentős feldolgozóipari központban vannak korlátozások, amelyek 214 millió embert érintenek. 

Ez pedig nem csupán a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését veszélyezteti, de dominóhatással van a globális kereskedelemre és ellátási láncra is. „Úgy tűnik, hogy a gazdaság nagyon kevés részterülete működik” – mondta neve elhallgatását kérve az egyik válaszadó.

A koronavírus megjelenése óta ez a legsúlyosabb járvány Kínában, és annak kezelése még inkább rontja az amerikai vállalatok befektetési kedvét. A felmérés szerint az egy hónappal korábbi 17-hez képest mára már a 26 százalékuk visszafogta a befektetéseket, 26 százalékuk pedig a halasztás mellett döntött. Emellett 30-ról 44 százalékra nőtt a kivárók aránya, akik szerint korai lenne megjósolni, mi lesz, vagy még nem döntöttek. Ehhez képest érdekes, hogy a hivatalos adatok szerint minden országból stabilan nő a közvetlen külföldi befektetés, az első negyedévben 59 milliárd dollárnyi tőke érkezett, ami éves bázison 31,7 százalékos emelkedést jelent. Hart szerint azonban ez a javulás hamarosan megáll, sőt, 

néhány éven belül jelentősen visszaesnek a befektetések, ha nem oldják fel az utazási korlátozásokat, amelyeket még 2020-ban vezettek be, így ugyanis a külföldi vállalatok nehezen hozhatnak munkaerőt az országba. 

A megkérdezett amerikai vállalatok 53 százaléka tervezi visszafogni a befektetéseket, és több mint 70 százalékuk számol a bevétel és a profit visszaesésével abban az esetben, ha a korlátozások még a jövő évben is tartanak. Az arányok azonban iparáganként jelentősen változnak, a technológia, a kutatás és fejlesztés területén működők érintettek a leginkább, a legkevésbé pedig a fogyasztási szektor. A nehézséget az AmCham helyi elnöke szerint részben az okozza, hogy a tartományok és városok nem hajtják végre következetesen a Kínában újabban „dinamikus zéró toleranciának” nevezett politikát. 

A kormánytisztviselők helyi szinten gyakorlati megoldásokat keresnek annak érdekében, hogy a vállalatok újrakezdjék a termelést, mivel őket a gazdasági teljesítmény alapján ítélik meg. 

A legfelsőbb szinten azonban nem a gazdaság, hanem az egészségügy és a járvány megfékezése a lényeg – tette hozzá.

A korlátozások gazdaságot visszafogó hatásai azonban a munkaerőpiacon is jelentkeznek, ez pedig már komoly politikai kérdés, amely aggasztja Pekinget. Ennek a jele a CNN szerint, hogy Li Ko-csiang miniszterelnök is elismerte, „komplex és súlyos” a munkaerőhelyzet, és utasította a kormányzat minden szintjét, hogy biztosítson prioritást a munkahelyteremtésnek és a stabilitás fenntartásának. Ez magában foglalja a kisvállalkozásoknak a túléléshez nyújtott segítséget, az internetes gazdaság és az új vállalkozások indításának támogatását, valamint a munkanélküli-segély folyósítását. Erre szükség is van, mivel a városi munkanélküliségi ráta már márciusban, Sanghaj és Peking lezárása előtt kétéves csúcsra ugrott 5,8 százalékkal, miközben a kormány célkitűzései szerint az idén legalább 11 millió új munkahelyet kellene teremteni.