Nagyon rosszul járna Magyarország, ha le kellene mondania az orosz olajról

Továbbra is egymásnak ellentmondó hírek érkeznek a hatodik uniós szankciós csomagról, főként arról, hogy szankcionálni fogják-e az orosz olajvásárlásokat. Brüsszeli forrásokra hivatkozva többek között a Bloomberg is arról ír, hogy még a héten elfogadhatják az orosz olajembargót, ami alól a jelentős orosz olajkitettség miatt Magyarország és Szlovákia részben mentességet kaphatna, például későbbi határidő formájában. Közben a magyar kormány mellett immár a szlovák is azt nyilatkozza, hogy szükség esetén megvétózza az orosz olajvásárlásokat korlátozó javaslatokat. 

Az Erste Bank energiapiaci szakértője szerint egy azonnali szénhidrogén-embargó több okból sem lenne értelmes lépés az unió részéről. Egyrészt nem állítaná le az orosz inváziót, az orosz vezetés fő gondja ugyanis most sem a bevételek biztosítása – tartalékból a háború előtt is volt 630 milliárd dollár –, hanem az, hogy ezt nem tudják a szankciók miatt elkölteni. Másrészt, tette hozzá, rövid távon egy gyors szakítással Európa inkább önmagának árt, s ezen keresztül áttételesen Ukrajnát is sújtja, hiszen utóbbi elesik a tranzitbevételtől. 

Ezért egyik napról a másikra leválni az orosz olajról komoly megrázkódtatást jelentene egész Közép-Európának – mondta a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt a társaság közgyűlésén leszögezte, hogy Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról és kőolajtermékekről. Mint mondta, 2–4 évre lenne szükség, hogy finomítói kapacitásuk teljes egészében alkalmas legyen nem orosz olaj feldolgozására. 

Szakértők is egyetértenek azzal, hogy amennyiben egyik napról a másikra leállítják az orosz olajat, úgy jelentős áruhiány alakulhat ki az országban, és elszabadulnának az árak is, hiszen minden áruféleséget szállítani is kell, vagy az előállításához nélkülözhetetlen a kőolajszármazék. Jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.

A tengerrel nem rendelkező országok számára tehát lényegében leküzdhetetlen feladat lenne annak a logisztikáját megoldani, hogy pótolják az eddig vezetéken érkező olajat vagy gázt. Éppen ezért nem meglepő, hogy az ukrajnai invázió kitörése óta az Oroszországgal szemben kis kitettségű Ausztrália, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok tiltotta ki az orosz kőolajat a piacairól. A fekete aranynak való kitettség miatt az Európai Unió még nem tudta ezt a döntést meglépni. Az unió olajimportjának ugyan csak 26 százaléka származik az oroszoktól, de egyes tagok kitettsége ennél jóval magasabb.

Szlovákia sem lát más utat

Szlovákia már előre bejelentette, hogy kivételt fog kérni bármiféle olajembargó alól, mivel az ország szinte a teljes szükségletét Oroszországból szerzi be, és mindössze 120 napra elegendő tartalékkal rendelkezik. A pozsonyi gazdasági tárca arra is emlékeztetett, hogy nem lehetséges a finomítókat azonnal átállítani egyik olajfajta feldolgozásáról egy másikéra, a technológiai folyamat komoly anyagi ráfordításokat követel, és időigényes. „Ezért hosszabb átmeneti időszakot kérünk a vezetéken szállított olaj számára” – válaszolta a minisztérium a Reuters kérdésére.

Magyarország importjának 58 százalékát teszi ki az orosz olaj, Szlovákia esetében 96 százalék ez az arány.

Az Európai Uniónak egységesen kell meghoznia egy ilyen jelentős döntést, ezért eddig nem volt lehetőség arra, hogy elszakadjon a közösség Oroszország fosszilis energiahordozóitól. Most a bizottság megalkothatja az eddigi legfontosabb szankciós csomagot, amelyben már szerepel, hogy fokozatosan kivezeti a közösség az orosz kőolajat. Annak érdekében, hogy az egység megszülethessen, a döntéshozók kénytelenek kompromisszumos megoldást keresni, hogy például Magyarország és Szlovákia számára is elfogadható legyen a határozat.

Az arany középút

Németország már jelezte, hogy ugyan nagyon fájdalmas lenne a gazdasága számára az elszakadás az orosz olajtól, válságba nem sodorná az országot. Ezzel együtt azt is elismerték, hogy nem minden ország áll készen rá, hogy ekkora áldozatot hozzon, és fizikailag sem lenne képes pótolni az orosz olajat. Éppen ezért a hírek szerint a bizottság Magyarországnak és Szlovákiának kedvezményt ígér a szankciós csomag megtervezésekor.

Ez a kedvezmény lehet egy jóval hosszabb átmeneti időszak, vagy akár felmentés az embargó alól.

Ezekkel a kedvezményekkel egyértelműen az a cél, hogy a két ország ne vétózza meg a szankciós csomagot. Azt már a brüsszeli testület is jelezte, hogy készek kompromisszumos megoldást találni a magyar érdekek figyelembevételével, miután

Magyarország jelezte, hogy nem politikai, hanem pusztán gazdasági, energiabiztonsági kérdés miatt nem állhat az embargó mellé.

Nem azonnal vágnák el a köldökzsinórt

Azt tudni lehet, hogy az Európai Unió nem az azonnali embargó kivetését tervezi, hiszen ez még Németország számára is kifejezetten fájdalmas lenne, más országokról nem is beszélve. Mindezt úgy, hogy Németországban az utolsó olajfinomító, amely orosz olajat használ, a kelet-németországi Schwedt városban található. Ez a finomító 54 százalékban a Rosznyefty orosz olajtársaság tulajdonában van, és ez látja el az ország keleti részét üzemanyaggal, többek között Berlint is. Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter nemrég Lengyelországban járt, hogy

megállapodást írjon alá a lengyel kormánnyal arról, hogy a schwedti üzembe olajellátást vásároljon, ezzel kikerülve az orosz forrást.

Ezt figyelembe véve nagyon valószínű, hogy az orosz olaj kivezetése az idei év végéig történhet meg.

Oroszország egyik legfontosabb bevételforrása a fosszilis energia értékesítése, viszont sok esetben közvetítőkre szorul az eladások elősegítése érdekében. Egyik legfontosabb ilyen partnere az állami Rosznyefty társaságnak a svájci Trafigura Group, amely nagy mennyiségben értékesítette más országoknak az orosz olajat. Április végén azonban olyan hírek kezdtek terjedni, hogy a svájci nyersanyag-kereskedő teljesen leállítja a Rosznyeftytől származó kőolaj értékesítését. A gázolajat ez nem érinti.

Az International Energy Agency adatai szerint ezek az országok importálják a legtöbb orosz kőolajat:

1. Litvánia,
2. Szlovákia,
3. Finnország,
4. Lengyelország,
5. Magyarország,
6. Németország,
7. Törökország,
8. Franciaország,
9. Olaszország,
10. Egyesült Királyság,
11. Egyesült Államok.

Az államok még nem, de vállalatok már léptek az ügyben

A Trafigura és más olajkereskedők május 15-re tervezi, hogy leállítják az orosz termék értékesítésének nagy részét. A legtöbb európai ország olajfinomítói már elkezdtek alternatív útvonalakat keresni az orosz kőolaj helyett. A Hellenic Petroleum, Görögország legnagyobb finomítója bevételeinek 15 százalékát szerezte az orosz olajból. Ennek pótlására Szaúd-Arábiából kötött le szállítmányokat a hónap elején.

A legnagyobb olaszországi finomító, a Lukoil irányítása alatt álló svájci székhelyű Litasco teljes egészében Oroszországból szerezte be a készleteit. A olasz állam azt fontolgatja, államosítja az üzemet, hogy ezzel elszakíthassák az orosz forrásoktól. 

A francia TotalEnergies többségi tulajdonában lévő, szárazfölddel nem rendelkező kelet-németországi Leuna finomítót a Barátság vezeték látja el, szintén orosz olajjal. A Miro, Németország legnagyobb finomítója 14 százalékban vásárol orosz kőolajat. Ebben a finomítóban a Rosznyeftynek 24 százalékos tulajdona van.

A Mol három finomítóját látják el szintén a Barátság vezetéken keresztül orosz olajjal. Ezek a finomítók Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban találhatók. A Mol továbbra is vásárolja az orosz olajat, és ahogyan azt már említettük, a magyar álláspont szerint ez nem fog változni. A Mol tájékoztatása szerint

a teljes embargó bevezetése esetén akár 4 évbe is telhet az orosz olajimport pótlása,

ráadásul ennek a költségei 500–700 millió dollárba is kerülhetnek. 

Hasonlóan a Molhoz, folytatja az orosz olajjal történő munkát a bolgár Neftochim Burgas finomító. Ez az üzem is a Lukoil tulajdonában van, és bevételének 60 százaléka származik az orosz nyersolajból. 

A PKN Orlen, a legnagyobb lengyel finomító már leállította az orosz kőolaj azonnali piacon történő vásárlását. A PKN északi-tengeri olajjal pótolja a kieső uralt, aminek az utolsó szállítmányai idén év végével fognak kifutni. A lekötött mennyiségeket tehát még feldolgozza a lengyel üzem.

Akik már hátat fordítottak az uralnak

Vannak finomítók, amelyek már most sem dolgoznak orosz olajjal. Ezek közül meg kell említeni a brit BP-t, amely a Rosznyeftyben fennálló részesedéséről is lemondott, amikor megszüntette az orosz olaj exportját. Az olasz ENI szintén felfüggesztette az orosz olajjal történő munkát. Mellettük elszakad az orosz forrásoktól a norvég Equinor, a portugál Galp, a finn Neste, a román OMV Petrom, a svéd Preem, a spanyol Repsol és a világ legnagyobb kőolaj-kereskedőjének számító Shell is.

Tehát látni lehet, hogy az egyes vállalatok már széles körben hátat fordítottak az orosz olajnak, állami szinten viszont ez nem ennyire egyszerű. Az európai országok többségének

az energiabiztonság fenntartásához nélkülözhetetlen az orosz kőolaj és földgáz, különösen az utóbbi.

Magyarország is ehhez a körhöz tartozik. Európa szívében kizárólag az Oroszország felől érkező vezetékek jelentik az egyetlen beszerzési formát, így a folyamatos ellátás megoldhatatlan rövid távon ezen források nélkül.

A kőolaj pedig még a könnyebb eset. Az orosz földgáz sok ország számára megkerülhetetlen energiahordozó. Ezt az is jól mutatja, hogy az uniós döntéshozók is csak a kőolaj korlátozását vagy kivezetését tűzték ki célul, a gázról ilyen hírek nem szállingóznak. Az biztos, hogy Oroszországra a legnagyobb gazdasági csapást az energiaexporton keresztül lehet mérni, de az embargók visszafelé is elsülhetnek. Tekintettel arra, hogy Kína és India nem ítélte el Moszkvát az Ukrajnában zajló háború miatt, így feltételezhető, hogy az Európából kieső készletekre szívesen lecsapnának, akár még magasabb áron is. Ezzel együtt pedig Európában az olcsó fosszilis energia korának vége lehet. Tekintve, hogy az orosz forrás, ami a legmeghatározóbb volt a kontinensen, bezárul, máshonnan kell beszerezni az energiát, ami mindenképpen drágább lesz, mint amennyiért Oroszország kínálta.