Pozsár Zoltán: kérészéletű lesz a Fed mérlegszűkítése

Kérészéletű lesz a Fed szerdán bejelentett mérlegszűkítése - írja jegyzetében Pozsár Zoltán, a Credit Suisse vezető elemzője, hiszen álláspontja szerint főként az ukrajnai háború miatt kialakult globális felfordulás következtében az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő pénzintézet már a jövő nyáron újra kénytelen lesz megkezdeni a mennyiségi lazításokat.

A nagy származtatott piacokkal rendelkező nyersanyagok - például olaj, földgáz – azonnali (spot) piaci árcsúcsai ugyanis finanszírozási feszültséget okozhatnak a kereskedőknél, az ellátási láncok ismételt szétzilálódása pedig hasonló "cunamit" okozhat a hitelek lehívásában, mint amilyet a járvány miatt bekövetkező munkaerőhiány váltott ki 2020-ban - állítja Pozsár.

Könnyű vis maiort kiáltani a mérlegleépítés megkezdéséhez, sőt még a kereskedelmi bankokat is mentesíteni átmenetileg a likviditási mutatók (SLR) betartása alól, hogy kezelni lehessen az árupiaci szűk keresztmetszetekből eredő likviditási problémákat – folytatja Pozsár, ám magukkal a szűk keresztmetszetekkel a központi bankok nem tudnak mit kezdeni.

Az elemző egyébként a Credit Suisse ügyfelei számára írt jegyzetében az első ilyen szűk keresztmetszetként a távol-keleti csipgyártás számára nélkülözhetetlen neongáz hiányát azonosította, tekintve, hogy ez a gáz – melynek 75 százalékát a csipgyártók szívják fel a piacról - az acélgyártás fontos mellékterméke.

Mivel pedig a világ öt legnagyobb neongáz-gyártója közül kettő is Ukrajnában található az ország fejlett acélipara okán, újabb csapást szenvedhet el a modern elektronikához szükséges alkatrészek gyártása. A neongázt előállító üzemek vagy megsemmisültek, vagy nem tudják eljuttatni terméküket a távol-keleti megrendelőkhöz – véli Pozsár.

További szűk keresztmetszetet jelent természetesen a földgáz- és olajpiac borulása is. Az olajjal kapcsolatban jegyzi meg Pozsár Zoltán, hogy ha az egész világ bojkottálja az orosz olajat, és Oroszország kénytelen lesz bezárni olajmezőit, akkor globálisan napi 7 millió hordónyi exportot veszítünk.

Ha India és Kína meg is venné az orosz olajat, nem lesz elég tengeri szállításra alkalmas tankerhajó (VLCC), hiszen az eddig jelentős részben vezetéken exportált fekete arany szállítása javarészt vízi útra terelődne. Azaz Moszkvának a nap végén ez esetben is csökkentenie kell a termelését - Pozsár szerint - mintegy napi 3-4 millió hordóval. A gond csak az, hogy a globális tartalékok nem lesznek képesek fedezni az ebből eredő hiányt - tette hozzá a svájci bank magyar elemzője.

A szállítási mizériát ugyanakkor Kína megpróbálja majd a maga módján megoldani – és itt jön be a képbe a Nyugatot fenyegető következő szűk keresztmetszet. A makrogazdasági szakértő ugyanis reális lehetőségként kezeli, hogy Kína felvásárolja az áprilisban a világ legnagyobb tengeri szállító vállalatává egyesült Frontline – Euronav csoportot. Innentől kezdve pedig az USA-nak és az EU-nak tankerflottája sem lenne, ahogyan csipöntő-üzemük, vagy neongáz-termelésük sincs – magyarázta.

Ezen kívül még van valami, ami nem áll a nyugati világ ellenőrzése alatt, ez pedig a Pozsár által „minden szűk keresztmetszetek anyjának” tekintett Hormuzi-szoros. Ha ugyanis az EU valóban úgy dönt, hogy energiaimportjának forrását túlnyomóan a Közel-Keletre helyezi át, ezzel az energiaszükséglete feletti kontrollt a szoros északi partján nyugodtan várakozó Iránnak adja át. Itt halad át tudniillik a közel-keleti olaj, sőt ez egyben a régióból érkező LNG potenciális útvonala is.

Alan Greenspan is aggódott a Hormuzi-szoros miatt, amikor még az amerikai jegybank elnöke volt, és talán itt az ideje, hogy leporoljuk ezeket az aggodalmakat – zárta gondolatmenetét Pozsár.