Törökország már most blokkolja a svédek és a finnek NATO-csatlakozását

Egy névtelenséget kérő diplomáciai forrás arról számolt be, hogy Törökország már most blokkolja a tárgyalásokat a NATO-csatlakozási kérelmet éppen csak benyújtó Finnországgal és Svédországgal - írta meg a Deutche Welle.

Helsinki és Svédország szerda reggel adta át hivatalos kérelmét Jens Stoltenbergnek a NATO főtitkárának.

Törökország nem enged a két északi ország csatlakozásának ügyében

– erről Recep Tayyip Erdogan elnök beszélt. Ankarának az a kifogása a két állammal szemben, hogy mind a finneknél, mind a svédeknél nagy számú a kurd lakosság, ráadásul a svéd parlamentben még képviselői helyei is vannak a kurdoknak. Törökország 33 kiadatási kérvényt küldött a két országba, ezekkel a Kurdisztáni Munkáspárt és a Szíriai Népi Védelmi Egységek lázadóit akarták kiadatni, de az északi országok nem tettek eleget a kérésnek.

Erdogan kijelentette, hogy nem fogják támogatni Svédország és Finnország csatlakozását a katonai szövetséghez.

Moszkva szerint ez egy elhibázott döntés

Németország mindenképpen támogatja Svédország és Finnország NATO csatlakozását. Egy német tisztviselő arról beszélt, hogy két értékes szövetségessel lett gazdagabb az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és ezzel tovább erősödik a szövetség védelmi képessége. Németország optimista a csatlakozás jóváhagyásának ügyében.

Oroszországot felháborította a két északi állam döntése. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes elhibázott döntésnek nevezte a csatlakozási kérelmet, aminek messze ható következményei lesznek. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Oroszország attól függően fog lépéseket tenni az ügyben, hogy a NATO katonai infrastruktúrája milyen közel kerül a határaihoz.

Moszkva korábban megtorló lépéseket lengetett be, amennyiben a svédek és a finnek csatlakoznak a NATO-hoz.

Franciaország, a NATO jelenlegi egyetlen Európai Uniós atomhatalma, teljes támogatásáról biztosította az országokat és bízik benne, hogy mind a svédek, mind a finnek minél előbb a szövetség teljes jogú tagjai lehetnek. Emmanuel Macron és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is közleményben üdvözölte a csatlakozási kérelmeket.

Finnország és Svédország skandináv szomszédai közös nyilatkozatban álltak ki a NATO bővülése mellett. Norvégia, Dánia és Izland közölte, hogy minden segítséget megadnak szomszédaiknak, amire szükségük van. Kormányaik képviselői azt is kijelentették, hogy

amennyiben a NATO-csatlakozás előtt bármilyen agresszió is éri Svédországot vagy Finnországot, akkor közösen fognak a segítségükre sietni a szükséges módokon.

Horvátország is tiltakozik a NATO-bővítés ellen

Horvátországban belpolitikai konfliktust váltott ki a NATO bővítése. Zoran Milanovic horvát államfő kijelentette, hogy országa addig nem fogja támogatni a svédek és a finnek csatlakozását a szövetséghez, ameddig nem kerül sor Bosznia-Hercegovina választási rendszerének reformjára. Erre a helyi horvát lakosság helyzetének javítása érdekében lenne szükség. Az államfő közölte, hogy

hazaárulónak tekint minden horvát képviselőt, aki megszavazza a NATO bővítést,

illetve hazaárulónak nevezte Andrej Plenkovic kormányfőt is, amiért nem tesz meg mindent a boszniai horvátok érdekében. A miniszterelnök válaszul arra utalt, hogy Milanovic orosz ügynök lehet.

Az Egyesült Államok határozottan a két állam csatlakozását szorgalmazza. A Pentagon szóvivője, John Kirby azt is elmondta, hogy már tárgyalni is kezdtek Törökországgal, hogy meggyőzzék őket, hogy áldásukat adják a kérelmek elbírálásánál. A NATO csatlakozáshoz az összes tagnak ratifikálnia kell a csatlakozási kérelmet, ami azt jelenti, hogy

Törökország vagy Horvátország ellenállása ellehetetlenítheti a szövetség bővülését.

Ausztria, aki nem tagja a NATO-nak közölte, hogy nem tervezi feladni a semlegességét - erről a Reuters írt. Az osztrák külügyminiszter egy interjúban elmondta, hogy a helyzetük más, mint a finneké vagy a svédeké és hozzátette, hogy az osztrák lakosság nagy része nem is akarna csatlakozni a katonai szövetséghez. Hozzá kell tenni, hogy Ausztria alkotmányába bele van foglalva az örök semlegesség politikája.

A semlegesség mintaállamaként hivatkozott Svájc azonban elkezdett közeledni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Ugyan tagsági kérelmet nem kívánnak benyújtani, de

jelezték, hogy partnerségi kapcsolataikat szorosabbra kívánják fűzni a NATO-val.

Svájc a történelmi tapasztalatoktól eltérően az Oroszország ellen hozott szankciókban is aktív részt vállalt. 

Magyarország egyelőre nem foglalt állást a kérdésben.