Újra felizzanak a horvát kohók

A horvát nehézipar legmeghatározóbb szereplője kétségkívül a szebb időket is megélt Sziszeki Vasmű. Az 1939-ben megalapított cég fénykorában, a jugoszláv szocializmus utolsó évtizedében évi 2,1 millió tonna terméket, főleg acélt, nyersvasat állított elő vagy csövet gyártott, s 14 ezer dolgozónak (köztük mintegy 1300 felsőfokú végzettségű embernek) biztosított tisztes megélhetést.

A kommunista rendszer bukásával, illetve Jugoszlávia széthullásával a vasmű csillaga leáldozott. A határok átrajzolódása után a nagyvállalat elveszítette a beszállítóit és vásárlói jelentős részét, ráadásul a délszláv háborúban az üzem megrongálódott, több bombatalálat is érte. A mostoha körülmények az 1990-es évek végére a csőd szélére sodorták a nehézipari óriást, amely fénykorában a város GDP-jének csaknem a 70 százalékát adta. Több nekifutás után végül 2001-ben sikerült privatizálni: először oroszok, majd amerikaiak kezébe került.

Az egymást követő tulajdonosok viszont ahelyett, hogy bővítették volna, inkább fokozatosan leépítették a céget. A raktárakat kiürítették, a használható berendezéseket elvitték, az alkalmazottak zömének pedig felmondtak. Az agonizáló gyár végül néhány esztendeje olasz tulajdonoshoz került – azóta „takaréklángon”, mindössze 170 alkalmazottal ugyan, de biztosan üzemel.

Olasz meló

A napjainkban tapasztalható extrém nyersanyagdrágulás és az orosz–ukrán háború piaci hatásai miatt a sziszeki üzem szerepe újra felértékelődött. Éppen ezért tulajdonosa, az olasz Danieli-csoporthoz tartozó ABS (Acciaierie Bertoli Safau) úgy döntött, hazai gyárai mellett bővíti és modernizálja a horvátországi létesítményét is.

A fejlesztések keretében az üzemcsarnokba beépítenek majd egy új acélhengerlőt, ami elengedhetetlen annak érdekében, hogy a gyár ezentúl ne csak nyersanyagokat, hanem készterméket is elő tudjon állítani. A tervek szerint a 200 millió euró értékű beruházás száz új alkalmazottnak biztosít majd munkát, s növeli a Száva-parti bázis versenyképességét. Ami befektetési szempontból ennél is fontosabb, hogy a bővítés után a jelenleg évi 250 ezer tonna terméket előállító öntöde kapacitásai közel megduplázódnak. Az üzem vezetője, Davor Šošić a Poslovni.hr lapnak nyilatkozva azt mondta: a fejlesztéseket olasz szakemberek végzik több ütemben, és várhatóan 2025 lesz az első év, amikor már teljesíteni tudják a tervezett 450 ezer tonnás termelést.

Zöld fejlesztés

Az ABS sziszeki beruházása azért is különleges, mert a gyár új részlegének a működtetéséhez szükséges villanyáramot teljes egészében megújuló forrásból állítják majd elő. Ehhez építenek egy 16 hektáros napelemparkot, amely Horvátország legnagyobb fotovoltaikus létesítménye lesz. Az így megtermelt energiát az új, nagy kapacitású Danieli Digital Melter olvasztótégely felfűtéséhez használják majd. Ebben elsősorban fémhulladék feldolgozását tervezik. Az invesztícióhoz a Poslovni portál szerint az ABS jelentős zöldfejlesztési támogatásra számíthat az Európai Uniótól. Ezenkívül a vasmű komoly állami segítséget is kap a területén lévő rozsdaövezet felszámolására.

Az üzem használaton kívüli építményeinek a jelentős része ugyanis megrongálódott a térséget 2020 decemberében megrázott földrengésben. Jelentős károk keletkeztek például a három régi kéményben, s az egykori üzemcsarnok is életveszélyessé vált. Az állam vállalta a bontási munkálatokat.

Autópálya Sziszekre

A vasmű korszerűsítésével egy időben az A11-es számú, Zágráb–Sziszek-autópálya építése is gőzerővel zajlik. A sztrádát még 2006-ban kezdték építeni, de a munkálatok 2015-ben a várostól 20 kilométerre északra, Lekenik térségében elakadtak. A földrengés utáni helyreállítás felgyorsítása, illetve a gazdaság fellendítése érdekében a kormány nemrég ismét prioritásba helyezte a pálya befejezéstét. A tervek szerint 2024 tavaszára már járható lesz, és ingyen lehet majd közlekedni rajta.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható