A finnek harcra készek, állítja a fegyveres erők vezetője

A katonai vezető elmondta, hogy Finnország már évtizedek óta készül egy orosz támadásra, és ha kell, akkor kemény ellenállást fog tanúsítani.

Kemény dió leszünk, az biztos

– mondta a tábornok. Az északi ország az elmúlt időszakban jelentős fegyver arzenált halmozott fel. Timo Kivinen szerint ennek ellenére a háborút nem a fegyverek, hanem az emberek nyerik meg, így a kulcs, hogy a finnek motiváltak legyenek a harcra.

A legfontosabb védelmi vonal az ember fülei között van. Ezt az ukrajnai háború is bizonyítja jelenleg.

Finnország az 1940-es években két háborút is megvívott keleti szomszédjával, akivel egy 1300 kilométeres határszakaszon osztozik. A második világháború után a finnek semlegességet hirdettek, mivel tartottak tőle, hogy a NATO-hoz való közeledéssel ismét agresszióra ösztönöznék az oroszokat. Miután február 24-én Moszkva offenzívát indított Ukrajna ellen a finnek rájöttek, hogy a semlegesség már nem jelent biztonságot, így benyújtották csatlakozási kérelmüket az Szak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

Szisztematikusan fejlesztettük a katonai védelmünket azok alapján, amit Ukrajnában láttunk. A tűzerő, a páncélos erők és a légierő masszív felhasználására készülünk. Ukrajna nehéz falat volt és mi is azok leszünk

– mondta Kivinen.

A 5,5 millió lakosú Finnország katonai állománya 280 ezer fő és emellett 870 ezer embert képeznek ki tartalékosnak.

Finnországban a hidegháború után nem törölték el a katonai sorozást, mint a nyugati országot többségében. Ők rendelkeznek Európa egyik legerősebb tüzérségi fegyverzetével és 370 kilométeres hatótávolságú cirkálórakétáik is vannak. A GDP-je 2 százalékát fordítja védelmi beruházásokra, ami magasabb, mint a legtöbb NATO-tagország ráfordítása. Négy új hadihajót és 64 F-35-ös vadászgépet is rendeltek a Lockheed Martintól, valamint legalább kétezer drón megrendelését és saját, nagy magasságban lévő légvédelmi ütegek telepítését is tervezik. Ezzel együtt sorompókkal zárná le az Oroszországgal közös határátkelőket.

Az egyébként is népes hadserege mellett a védelmi minisztérium május 18-i közvéleménykutatásából kiderült, hogy a lakosság 82 százaléka hajlandó lenne részt venni a honvédelemben, ha az országot támadás érné.

Kivinen mindezek ellenére jó döntésnek tartja, hogy országa csatlakozna a NATO-hoz. Szerinte a belépéssel Finnország növelni tudná a korai előre jelző képességét azáltal, hogy része lehetne a szövetség közös légtérellenőrzésének. Ennek már csak Törökország szabhat gátat, aki jelezte, hogy vétózni fogja a finnek és a svédek csatlakozását a szervezethez. A két skandináv ország tárgyalásokat folytat Ankarával, hogy megoldják a nézeteltéréseiket.