Folyamatosan apad a brit háztartások reáljövedelme

A brit háztartások reáljövedelme immár negyedik negyedéve folyamatosan csökken, ilyen hosszú sorozatra legutóbb 1955-ben volt példa. A brexitet követően az életszínvonal romlása tehát szemmel látható, a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtöki adatai szerint a háztartások rendelkezésére álló jövedelem 1,3 százalékkal marad el az egy évvel ezelőttihez képest.

A háztartások megtakarítási aránya maradt 6,8 százalékon, azaz a megszerzett jövedelemből átlagosan ennyit tesznek félre a családok. A reáljövedelem csökkenéséért a megugró infláció az első számú felelős, ennek az értéke folyamatosan nő, s a helyzet romlását vetíti előre, hogy májusban már a 9,1 százalékot is elérte a pénzromlás éves üteme.

Másfelől áprilistól újabb adóemelések léptek hatályba, valamint az ismét feljebb srófolt energiaárak is rendesen apasztják a háztartások jövedelmét. Mindent egybevetve a második negyedévben gyorsulhat a jövedelemcsökkenés mértéke.

A közhangulat emiatt egyre rosszabb Nagy-Britanniában, és egyre nagyobb nyomás nehezedik Boris Johnson miniszterelnökre, hogy tegyen érdemi lépéseket az infláció megzabolására, valamint a recessziós veszély csökkentésére.

Az ONS egy szintén csütörtöki közleményében megerősítette a brit GDP első negyedévre szóló 0,8 százalékos bővülési becslését, ennyivel nőtt a kibocsátás 2021. évzáró negyedévéhez képest. A második negyedévben a bizonytalan helyzetre válaszul a lakossági fogyasztás is mérséklődött, emiatt a Bank of England már visszaesést vizionál az április–június közötti időszakra az első negyedévihez viszonyítva.

Közreadták az első negyedév fizetési mérlegét is, eszerint a deficit a GDP 8,3 százalékának felel meg, összege pedig 51,7 milliárd font. Ilyen nagy negyedéves mínuszt még nem mutatott ki az ONS. A befektetések egyenlegében a korábbi többlet 17 milliárd fontos mínuszba csapott át. Az igazi csapást a fizetési mérlegre az energiaimport drágulása mérte.