Gigantikus uránlelőhelyet talált Kína

Kínai geológusok a jelenleg ismert legmodernebb technológiák segítségével 3000 méteres mélységben találtak nagy mennyiségű uránt – írta meg a South China Morning Post. Ez a lelőhely hatszor mélyebben helyezkedik el, mint az ország uránbányáinak többsége. A felfedezés a geológiai ismeretek mellett a globális politikát is átírhatja a következő években.

A felfedezés jelentős áttörés országunk számára

– olvasható a China National Nuclear Corporation közleményében. Kína uránigénye egyre nőtt az elmúlt időszakban. Ennek egyik oka az energiaellátás biztosítása. Az országban évente 7-8 új atomreaktort építenek, hogy biztosítani tudják a energiaszükségleteket. Emellett a fegyvergyártásban is egyre több uránt használ fel Kína a világszintű politikai feszültségek kiéleződése miatt.

Kína uránbányáinak többsége kis méretű és gyenge minőségű érccel rendelkezik, amivel nem tudja biztosítani saját szükségleteit.

A felhasznált urán 70 százalékát importból fedezi az ország,

többnyire Kazahsztánból, Kanadából és Ausztráliából. Peking régóta az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatként kezeli az importurántól való függőségét.

Át kell írni a tankönyveket

A felfedezés azért is jelentős, mivel az eddigi ismeretek szerint ekkora mélységben nem képződhetne uránlerakódás

– mondta el Li Ce-jing (Li Ziying), a Pekingi Urángeológiai Kutatóintézet igazgatója. Általában úgy tartják, a radioaktív elem csak a sekély, stabil területeken tud koncentrálódni. Néhány évvel ezelőtt már az is hatalmas felfedezésnek számított, hogy Dél-Kínában több mint 1500 méter mélyen fedeztek fel lelőhelyeket. Ezekre a régiókra heves tektonikus mozgások jellemzők, amelyek a korábbi elméletek szerint lehetetlenné tették volna az uránképződés hosszú és kifinomult folyamatát.

A kínai nukleáris hatóságok szerint Li és munkatársai bizonyítékot találtak rá, hogy az urán a tektonikus ütközések során kiemelkedhetett a földköpenyből és kisebb-nagyobb lelőhelyekbe szorulhatott a felszín alatti néhány ezer méteres sávban.

Hatalmas a felfedezés, de még messze az áttörés

Egy neve elhallgatását kérő pekingi kutató a South China Morning Postnak adott interjúban elmondta, hogy hatalmas felfedezés született, de ez még nem fogja megváltoztatni Kína uránfüggőségét. Ennek oka pusztán az, hogy ebből a mélységből a kitermelés még nagy kihívást jelent a mérnököknek, illetve várhatóan kifejezetten költséges is lesz.

Hosszú távon viszont Kínát az élre lökheti a a felfedezés a globális piacon

– jelentette ki a kutató.

Az uránbeszerzés

Mint azt már írtuk, Kína uránfüggősége nagyon nagy, ami Pekinget is aggasztja. Az ország mindent megtesz annak érdekében, hogy minimalizálja az importurán mennyiségét, ennek érdekében pedig rengeteg pénzt költ lelőhelyekre és a legmodernebb technológiákra. Nyilvános információk szerint az elmúlt években Kína több uránbányát is vásárolt Afrikában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában. Emellett olyan technológiákba is önti a pénzt Peking, amelyek segítségével a tengervízből szűrhetik ki a radioaktív elemet.

Arra is vannak tervek, hogy nukleárishulladék-újrahasznosító üzemet is építenének, ahol többek között részecskegyorsítókkal hasznosítanák újra az elhasznált uránt. A Kanszu tartományban található Vuvejben pedig egy kísérleti olvadt sóreaktort építenek, ami a nukleáris üzemanyagok egy új típusa.