Kanada is nagyszabású fegyverkezésbe fogott

Kanada 4,9 milliárd kanadai dollárt (1400 milliárd forint) fektet a következő hat évben az Egyesült Államok és Kanada alkotta észak-amerikai védelmi szervezet (NORAD) korszerűsítésébe – közölte helyi idő szerint hétfőn Anita Anand védelmi miniszter.

A több mint hat évtizedes, szakértők szerint sürgős fejlesztésre szoruló rendszer feladata az Észak-Amerikára leselkedő biztonsági fenyegetések észlelése. A sarkvidéket megfigyelő radarrendszerét az 1980-as évek végén építették ki.

Anand, aki a trentoni légi támaszponton mondott beszédet, közölte, hogy egyebek mellett Ukrajna februári orosz lerohanása indokolta, hogy végre sor kerül a befektetésre.

Változtak a körülöttünk lévő veszélyek

– emelte ki Anand, emlékeztetve arra, hogy kanadai részről csaknem négy évtizede ez a NORAD legjelentősebb fejlesztése.

Hozzátette, hogy az elkövetkező húsz évben a fejlesztési terv teljes költsége meghaladja a 40 milliárd kanadai dollárt.

Kiemelte továbbá, hogy új technológiákra van szükség, mert a "tekintélyelvű rendszerek" ma már hiperszónikus fegyverekkel és modern robotrepülőgépekkel rendelkeznek.

A gyér lélekszámú és kevés infrastruktúrával rendelkező sarkvidéki régió Kanada területének mintegy 40 százalékát teszi ki. Az Oroszország területének mintegy ötödét kitevő orosz sarkvidéki terület Kanadával és az egyesült államokbeli Alaszkával szemben helyezkedik el.

Anand közölte, hogy a 4,9 milliárd kanadai dollár nem szerepelt a költségvetésben. Az idei büdzsében Kanada külön 8 milliárd dollárt szánt védelmi kiadásokra. Ez utóbbiból egyebek mellett horizonton túli radart, valamint a rövid, közepes és hosszú hatótávolságú fenyegetésekkel szembeni új levegő-levegő rakétákat kívánnak telepíteni.