Káposzta-gate került az ausztrál politika fókuszába

Miután a KFC Ausztráliában úgy döntött, hogy ételeiben a salátát káposztára cseréli, a helyi sajtó már salátaapokalipszisről beszél, és az ország frissen megválasztott miniszterelnöke, Anthony Albanese is megszólalt az ügyben – írja a Spectator.

A politikus válságnak nevezte a történteket, és elmondta, hogy a fia nagy rajongója a gyorsétteremnek, és le lesz sújtva, ha értesül a hírekről. Azonban komolyságát nem tudta teljesen megőrizni, így nevetve tette hozzá, hogy 

az első kabinetülésen foglalkozni fog a káposzta-gate-tel.

A friss zöldségek elérhetetlensége és drágulása pont akkor érkezik, amikor a kormány a klímaváltozás elleni fellépés érdekében a vegán életstílust igyekszik népszerűsíteni. Különösen salátából van hiány, amiből ha talál az ember a boltok polcain, akkor akár 10 ausztrál dollárt (több mint 2600 forintot) is kell fizetnie érte.

A salátahiány egyébként nem független a klímaváltozástól, hiszen annak oka az, hogy Queenslandet túl sok eső érte az év korábbi részében, most pedig már túl hideg van egy újabb termés ültetéséhez. A zöldség-gyümölcs nagykereskedő Alfred E. Chave ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy magasnyomású légtömegek érkeznek az ausztrál tél közeledtével, ami alacsony hőmérsékletet hoz. A nedves és hideg talajon pedig nem nőnek a növények.

Az egymást követő liberális és munkáspárti kormányok tovább rontottak a helyzeten, intézkedéseikkel drágítva és nehezítve a gazdák helyzetét és csökkentve a változatosságot az ausztrál farmok kínálatában. Így amikor a februári áradásokat a hideg téli időjárás előtt újabb jelentős esők követték, a saláta és más friss termények kínálatában zavarok jelentkeztek.

Korábban a fennakadások okozta hiányt a kisebb gazdaságok pótolták, ám mára ezek eltűntek a Spectator szerint a zöldpolitika következményeként. A nagy és hatékony farmok létrehozása az egész rendszert veszélybe sodorta.

A klímaváltozás mellett az azzal szembeni fellépés is rontott a helyzeten, 

ugyanis Queensland a termékeny földterületeken is engedélyezte a nagy napelemparkok létesítését. Darling Downs magas termést hozó gazdaságait ráadásul az ezen napelemparkok által okozott hőszigetek is akadályozzák, így a környékbeli gazdák földjeit talajerózió roncsolja.

A termesztők elmondták, hogy bár legalább dupla árat kapnak terményeikért, erre szükségük is van, hiszen minden termeléshez szükséges nyersanyag ára is felment. Emelkedett 

a műtrágyák és az üzemanyagok ára, de még darabonként 70 centtel (185 forint) a csomagolás ára is nőtt.

Így eshetett meg, hogy az ausztrál boltok polcairól eltűntek a friss zöldségek, és a megélhetési költségek emelkedésével párhuzamosan sok család szembesült azzal, hogy a salátát nem engedheti meg magának. A nagykereskedelmi kínálat 80 százalékot esett, vagyis az sem várható, hogy a közeljövőben az árak enyhülni fognak.

Az új-dél-walesi gazdák érdekvédelmi szervezete részéről az elnök, Carlo Trimbuli arról beszélt, hogy a magas árak ellenére kevesen profitálnak a helyzetből, hiszen a mennyiségek jóval alacsonyabbak a korábbiaknál, és sok farm teljesen termény nélkül maradt.

Nem csoda, hogy az idei ausztrál választási kampány fő témája a klímaváltozás volt. A kérdés megítélését bonyolítja, hogy miközben a kontinensen különösen erőteljesen érezhetők a negatív hatások – gondoljunk csak az árvizek mellett a bozóttüzekre –, aközben Ausztrália fontos exportcikkei közé tartoznak a különböző fosszilis energiahordozók is, a földgáztól a szénig.