Kína-függővé vált a japán gazdaság

Az előzetesen jelzett egy százalékhoz képest csak fél százalékkal csökkent japán évesített alapon számított GDP-je a márciussal zárult negyedévben 

– derül ki a kedden ismertetett részletes adatokból. Az előző negyedévhez képest minimális, 0,1 százalékos volt a visszaesés, szemben az előzetes 0,3 százalékos mínusszal. 

Az indoklás szerint a szigetországban a lakossági fogyasztás a Covid-járvány idején sem tört meg, illetve a vállalatok készletfelhalmozása is erősebb volt az első becslésnél. 

A japán GDP csaknem felét adó lakossági fogyasztás negyedéves alapon stagnálás helyett 0,1 százalékkal növekedett, főként a mobiltelefon-használat drágulásának, valamint az autóvásárlások vártnál erősebb felfutásának köszönhetően. 

A belföldi kereslet egésze 0,3 százalékponttal járult hozzá a felülvizsgált GDP-adatokhoz, míg a nettó export 0,4 százalékpontot vett el belőle, a beruházásokra költött összeg viszont 0,7 százalékkal csökkent éves alapon.

Csunoda Takumi, a Shinkin Central Bank Research Institute vezető közgazdásza a készletvolumenek növekedését arra vezeti vissza, hogy az iparvállalatok mindent megtettek, hgy beszállítási láncban támadt zavaraikat leküzdjék, és számosan közülük eredménnyel jártak az alternatív beszerzési utak fellelésében.

Szakértők előzetesen azt remélték, hogy az első negyedévben a japán gazdaság már nem süllyed tovább, ennek fényében elégedettek lehetnek a frissített adat láttán. A június végével záruló folyó negyedévre viszont erősen rátelepszik a kínai koronavírus-járvány megfékezésére bevetett zéró tolerancia negatív hatása, ugyanis a Kínából hatalmas mennyiségben alkatrészeket, részegységeket importáló japán iparvállalatok igényeit a sorozatos gyárleállítások és kapacitásszűkítések közepette a nem tudták kielégíteni kínai beszállítóik. Elég a japán autóipar vesszőfutására gondolni, egyetlen gyártó sem úszta meg az első negyedévet két számjegyű termeléscsökkenés nélkül.

A járványból kikászálódó, a korlátozásoknak búcsú intő kínai gazdaság igazi felpörgése most következik, de ennek a pozitív hatását Japán legfeljebb a következő negyedévben élvezheti. 

Azt elemzők biztosra veszik, hogy a japán gazdaság a második negyedévet pozitív növekedési adattal zárja, a Reuters májusi felmérésében még 4,5 százalékos évesített növekedésről szólt a konszenzus, ám azóta fellépő kockázatok nyilván jelentősen árnyalták a képet. 

A bővülés összetételében, a GDP-hozzájárulásban nagy kilengések mutatkozhatnak.

Erre utal a lakossági fogyasztás 1,7 százalékos éves alapú csökkenéséről kedden kiadott adat, ami a vártnak több mint kétszerese. Havi bázison a remélt 1,3 helyett csak egy százalékkal költöttek többet a japánok, akiket főként a dinamikusan emelkedő energia- és élelmiszerárak intettek óvatosságra. Ebben a rekord gyenge jen is ludas, amelynek jegyzése kedden két évtizedes mélységbe, a 132,20-es szintre süllyedt a dollárhoz képest.