Próbálja fehérre mosni a nevét és gazdaságát az Egyesült Arab Emírségek

Próbálja tisztára mosni imázsát az Egyesült Arab Emírségek, miután márciusban felkerültek a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) – pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezet – hírhedt szürke listájára, amelyen a fokozott felügyeletet igénylő nemzetek szerepelnek a tiltott finanszírozás elleni küzdelem hiányosságai miatt. Ráadásul az ukrajnai invázió óta az országba áramló orosz pénzek is további vizsgálatokat vontak maguk után a közel-keleti országban.

Azóta azonban már hét kiadatási egyezményt írhatnak alá, és az elmúlt hetekben számos letartóztatás történt Dubajban, az ország kereskedelmi központjában. Jelenleg 37 kölcsönös jogsegély- és kiadatási megállapodás van érvényben az Egyesült Arab Emírségekben, beleértve az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Olaszországgal, Indiával és Kínával kötött egyezményeket – nyilatkozta az Emírségek tiltott finanszírozási ügyek kezeléséért felelős kormányzati szervének szóvivője a Bloomberg hírportálnak, hozzátéve, hogy folynak a tárgyalások a letartóztatott személyek ügyében is.

A végén még felelősségre vonhatják a Gupta testvéreket is

Az egyik legnagyobb port keverő botrány az indiai Gupta testvérek ügye, akiket azzal vádolnak, hogy amíg Jacob Zuma volt a Dél-afrikai Köztársaság államfője, kiterjedt rokonságukkal együttműködve milliárdokat zsákmányoltak ki az afrikai országból fedőcégek és ingatlanvásárlások segítségével.

A vagyon egy részét a dél-afrikai vasúti és kikötői társasággal kötött szállítási szerződésekből származó bevételekből sikkaszthatták el. A dél-afrikai nyomozói igazgatóság vezetője február 28-án közölte, hogy a testvérpár felkerült az ország legkeresettebb bűnözőinek listájára. 

Dél-Afrika, állítása szerint, először 2018-ban kért kölcsönös jogi segítséget az Emirátustól az ügyben, és eddig hiába várták a Gupta-testvérek kiadatását. Most azonban őrizetbe vette őket az emír rendőség és tárgyalnak a kiadatásukról.

Nem bujkálhatnak már sokáig a „cum-ex” botrányban résztvevők sem

Szintén letartóztatták a brit üzletembert, aki állítólag részt vett az évszázad rablásaként elhíresült „cum-ex” csalásban.

Az eset során – a törvényi szabályozás 2012-es megváltoztatásáig – a bankok és brókerházak egy szabályozási kiskaput kihasználva csaltak ki nagy összegű adóvisszatérítést az államoktól. A törvények lehetővé tették, hogy úgy adják-vegyék az osztalékrészvényeket az osztalék kifizetés napján, hogy utólag lehetetlen legyen megmondani, az adott papír mikor cserélt gazdát utoljára osztalékkal (cum-dividend), és kinél landolt először osztalék nélkül (ex-dividend). Így több, az ügyletben részvevő fél is visszaigényelhette a tőkejövedelem után fizetendő adót, amelyet azonban csak egyikük fizetett be. 

Ezzel a módszerrel Sanjay Shah a feltételezések szerint mintegy 1,7 milliárd dollárt szívott ki a dán államkasszából.

2017-ben és 2018-ban, amikor a média az európai cum-ex botránytól volt hangos, és felfedezték Shah mintegy 56 millió dollár értékű dubaji ingatlanparkját, a finanszírozót a világ számos hatósága vizsgálta különböző adócsalásokban játszott szerepe miatt. Shah terve, hogy a Perzsa-öbölben élje le életét, valamivel több mint egy évvel azután meg is hiúsult, hogy Dániában vádat emeltek ellene. Ha elítélik, nyolctól 12 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

Bár még nem világos, hogy az Egyesült Arab Emírségek erőfeszítéseinek milyen tényleges hatása lesz, az országban dolgozó diplomaták, bankárok és ügyvédek szerint a közelmúltbeli letartóztatások valószínűleg figyelmeztetésül szolgálnak a pénzügyi bűncselekményekkel vádoltak számára.