Újabb háborúra készülnek Oroszországban, ezúttal a védjegyekért folyhat a harc – VG Podcast

Oroszország a kivetett nyugati szankciók és a nagy világmárkák fellépései közepette közölte, hogy a náluk bejegyzett más országok oltalmasait kényszer engedélyeztetni fogják. Ez azt jelenti, hogy az egyes szellemi tulajdonjogok védelme Oroszországban megszűnt, vagyis eljött a szabad rablás időszaka. Erre jó példa a McDonald's gyorsétteremlánc esete, ami bezárta az orosz éttermeit a háború ellenes kiállásként, mire az egységeit felvásárolta egy orosz oligarcha és minimális arculati változtatásokkal, de nagyon hasonló termékkörrel újra indította a működésüket. Erről korábban itt írtunk részletesen:

Ez számtalan véget érint, köztük sok magyar vállalkozást is. Oroszországban a szellemi termékeiket március közepétől bárki utánozhatja, másolhatja és belőlük bárki saját hasznot hajthat. A jogbiztonság ilyen formán Oroszországban megszűnt.

Egy háborúban valóban van lehetőség egy ilyen kényszer engedélyeztetési eljárás előírására, de korábban ezt nem igazán lépték meg az országok hasonló esetekben, mivel a tovagyűrűző hatásai felmérhetetlenek. Amikor a háború véget ér akkor fenn fog állni az a helyzet, hogy az említett gyorsétteremlánc esetében például nem lesz tisztázott, hogy kinek milyen jogai voltak és mit tehet meg, vagy mit nem. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elmondta, hogy a szakértők nagyjából 600 milliárd eurósra teszik azt a kárt, amit ez a helyzet okozni fog még a közeljövőben az egyes megoldhatatlan jogvitákon keresztül. 

Hatalmas mennyiségű az ipari szemét

Az Európai Unió Szellemei Tulajdoni Hivatala elvégzett egy felmérést az európai közösségben, azt vizsgálták, hogy a 15 és 24 év közötti fiatalok milyen mértékben fogyasztottak hamis termékeket. Az unió egészében az látszott, hogy nőtt a hamis termékek forgalma, ez alól Magyarország sem kivétel. A felmérés alapján Görögországban volt a legmagasabb azok aránya, 62 százalék, akik legalább egyszer vásároltak hamisítványt. A skála másik végén a csehek foglalnak helyet 24 százalékkal. Magyarországon a vizsgált korcsoportba tartozók 37 százaléka mondta azt, hogy legalább egyszer vásárolt vétlenül, vagy szándékosan hamisítványt. Az STNH elnöke, Pomázi Gyula szerint a magyar adat nem tűnik magasnak az európai átlagban, hiszen a belgáknál, a németeknél és a dánoknál is jobba a magyar arány, de fontos látni, hogy a szám idehaza is nőtt, erre pedig Pomázi Gyula szerint semmiképpen sem lehetünk büszkék.

A pandémia elmúlt évei alatt tehát látható, hogy rengeteg ember kezdett el hamisított termékeket vásárolni. Sok esetben ez nem is volt tudatos a részükről, pusztán volt az adott terméknek egy olyan sajátossága, ami vonzóvá tette és könnyen került be a kosarakba. Ebben az esetben pedig virtuális kosárról kell beszélni, mivel a hamisított termékek forgalma az online térben történik. A bezártság hónapjai alatt a többség nem tudott plázákba vagy hagyományos üzletekbe járni, viszont vásárolni akart és nyilván ilyenkor az ismert márkákat keresték első sorban. Az webáruházakban viszont sokkal könnyebben jön szembe egy hamisított, az eredetire nagyon hasonlító termék, többnyire töredék áron. Az árcédula mellett a másik meghatározó érv a hamis áruk mellett a hozzáférhetőség volt. A világjárvány alatt az ellátási láncok megakadtak, sok márka pedig kínálati gondokkal nézett szembe. A hamisítványok viszont ebben az időszakban is elérhetők voltak, így könnyen előfordulhatott, hogy a fogyasztó a nem valódit vette meg, pusztán azért, mert abból volt beszerezhető a piacon.