Veszélyben lehet Ausztria és Németország energiaellátása a Makronóm Intézet elemzése szerint

Az európai energiapiacon már az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt fontos változás kezdődött, ami 2022. február 24. után csak tovább gyorsult. Ugyanakkor míg a háború előtt a dekarbonizáció volt az elsődleges cél, ez mostanra kiegészült az energiafüggetlenedéssel. Az Európai Unió országai nemcsak abban különböznek, hogy milyen mértékben függnek az orosz energiahordozóktól, hanem abban is, hogy az egyes erőforrások milyen arányban vannak jelen az energiamixben. Mindezeknek megfelelően az egyes államok szinte az összes lehetőséget számba veszik annak érdekében, hogy az országuk és lakosaik, valamint vállalkozásaik energiaellátása biztosított legyen – derül ki a Makronóm Intézet által készített nemzetközi körképből.

Ausztria

Az orosz–ukrán háború hatására az egyik legnagyobb – Haidach városában található – földgáztároló maradhat üresen Európában.

Az Ausztriában található, de csak a német hálózatra csatlakozó tároló valószínűleg nem fog megtelni az idén

osztrák szakemberek szerint, tekintettel a Németország és Oroszország közötti konfliktusra (orosz szankciók a Gazprom Germania ellen). Éppen emiatt kezdték el az osztrákok azt vizsgálni, hogyan tudnák a földgáztárolóhoz legközelebb található Penta West gázvezetékre rácsatlakoztatni a tárolót, amely egyébként az osztrák tárolókapacitás negyedét jelenti. Ugyanakkor az engedélyeztetés és a beruházás évekig eltarthat, ráadásul a Penta West kapacitása már teljesen le van foglalva. Az osztrákok azért is vizsgálnak minden lehetőséget, mert az országba érkező földgáz 80 százaléka Oroszországból származik, és ha ez nem teljesül, akkor recesszióba csúszhat az osztrák gazdaság. A felkészülés jegyében Ausztria május 24-én 45 százalékos felárat fizetett az európai irányadó árakhoz képest az első tenderen, amely a fűtési szezon kezdete előtti stratégiai gáztartalék létrehozását célozta.

USA – Venture Global

Bejelentették, hogy

Louisianában építik fel az USA legnagyobb LNG-export-létesítményét, amelynek kapacitása 13 millió tonna lesz évente,

ez az USA teljes LNG-export-kapacitásának 15 százalékát jelenti. Az építkezés egyébként titokban már 2021 augusztusában elkezdődött, az első szállítmány 2024-ben fog kifutni innen. A Venture Global vezetője elmondta, már most azon dolgoznak, hogy előteremtsék a fedezetét az infrastruktúra további fejlesztésének. A vevők között tudhatják már most Lengyelországot és Kínát (utóbbi már a világ legnagyobb LNG-importőre), valamint a Shell, EDF és ExxonMobil vállalatokat.

Olaszország

A francia EDF tulajdonában lévő Edison közműszolgáltató a korábban említett Venture Global társasággal együtt értékesítési és adásvételi szerződést kötött évente 1 millió tonna LNG-re, amely körülbelül 1,4 milliárd köbméter földgázzal egyenértékű.

Franciaország

A Financial Times egyik cikke azzal a felütéssel kezd, hogy míg Európa számos országának szorongást okozhat az orosz energiahordozókról való leválás, addig az atombarát Franciaországnak kevésbé kell aggódnia emiatt.

A franciák 2021-ben a villamosenergia-termelésük 69 százalékát atomenergiával állították elő.

Ezt azonban jelentősen árnyalja az infrastruktúra állapota. Karbantartási problémák, elöregedő reaktorok, az EDF pénzügyi problémái és az új beruházások évek óta húzódó hiánya mind arra utalnak, hogy Franciaországnak is van oka foglalkozni a problémával.

Ráadásul az ország 56 reaktorának fele offline állapotban van, ebből 12-t korróziós problémák miatt le is állítottak.

Az egyik reaktornál a korrózió javítása évekig is eltarthat, összességében az elemzők szerint a korróziós problémák miatt a teljes francia reaktorflotta-teljesítmény 10 évvel mérséklődhet. Az atomreaktorok által előállított energia már egyébként is évek óta csökkenő tendenciát mutat, az idei évben májusig már háromszor vágta vissza az EDF a 2022-es kibocsátási előrejelzését.

Mindezek már nemcsak a belföldi, hanem a nemzetközi, leginkább európai ellátást is érintik, amelynek a jelenlegi körülmények között az lehet a legnagyobb hatása, hogy sokkal nehezebbé válhat az orosz energiáról való leválás. Az EDF „normál időkben” olcsó energiát exportál télen, amelynek egyik legnagyobb vevője Németország. Ugyanakkor a jelenlegi kibocsátási előrejelzések mellett ez erősen kérdésessé válhat, így Németországnak várhatóan több gázt kell felhasználnia, amelynek eddig a legjelentősebb részét Oroszországból szerezte be. Egy francia elemzőcég szerint az egész európai egyensúly veszélybe kerülhet ezen folyamatok miatt.

Egyesült Királyság

Az EDF jelentős szerepet játszik az Egyesült Királyság energiaellátásában is. A Hinkley Point B atomreaktort az EDF működteti, amely 2020 novemberében bejelentette, hogy 2022. augusztus 1-től elkezdi az erőmű leszerelését. A háború és az emelkedő energiaárak mellett a brit kormány minden eszközzel megpróbálta ezt elhalasztani, azonban a kérés túl későn jött, az EDF bejelentette, hogy mindenképpen elkezdi a leszerelést.

A reaktor leállítása 1 gigawattos kapacitáscsökkenést fog jelenteni a brit atomenergia-előállításban, amely így 5,9 gigawattra csökken.

Jól mutatja a jelenlegi viszonyokat az, hogy bár az Egyesült Királyság gázszükségletének 4 százaléka érkezik Oroszországból, mégis vészterveket készítenek és a legrosszabb forgatókönyvekre készülnek fel, tekintettel arra, hogy a többi európai országban az orosz energiahordozók importja magasabb, így ezek az országok beléphetnek arra a piacra, ahol eddig az Egyesült Királyságnak nem voltak versenytársai.

Energiaadagolás

Az Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint 

Európában számos ország esetében fennáll annak a veszélye, hogy az idei télen energiatakarékossági intézkedéseket kell bevezetnie.

Az energiaadagolás akkor következhet be, ha a hideg tél egybeesik a kínai kereslet növekedésével (az újranyitást követően). Ez elsősorban az ipari gázfelhasználókat érintené. Németország és Ausztria is ezen országok közé tartozik, előbbi esetében márciusban el is hangzott, hogy gázhiány esetén az ipart levágják a gázhálózatról annak érdekében, hogy a háztartások energiaellátása biztosított legyen.

A Makronóm Intézet teljes elemzése ide kattintva érhető el.