Az angol titkosszolgálat teljesen rácuppant a kínaiakra

Átszervezte műveleteit a brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években, és egyre inkább a növekvő kínai fenyegetésekre összpontosít – jelentette ki az MI6 főigazgatója az Egyesült Államokban, a Colorado állambeli Aspenben rendezett biztonságpolitikai konferencián, amelyről a The Washington Times című napilap számolt be.

 A jobboldali-konzervatív amerikai újság online írása szerint Richard Moore főigazgató kijelentette:

Az MI6-nek sosem voltak illúziói a kommunista Kínával kapcsolatban.

Kifejtette: a nyugati kormányok és a nyugati közvélemény tagjai között egyre egyértelműbb a felismerés a kínaiak által az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára és szövetségeseikre jelentett veszéllyel kapcsolatban. Ezen megfontolásból alaposan átalakították a brit hírszerzés fókuszát is.

„A különbség az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk Kínára, mint korábban, és mára ez nagyobb lett minden más konkrét, egyedi országra irányított figyelemnél” – fogalmazott Richard Moore. Elmondása szerint az MI6 kínai törekvései már sokkal többet jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemnél, a szervezet egyrészt támogatja a brit külpolitikai döntéshozók munkáját, hogy erős pozícióból tárgyalhassanak Pekinggel, másrészt igyekszik megelőzni a távol-keleti fenyegetéseket.

Az MI6 főigazgatója hozzátette, a szervezet szorosan együttműködik amerikai partnerével, a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA). A brit hírszerzés számára az igazi kihívást a homályos, átláthatatlan kínai kommunista rendszer jelenti, amelyen nagyon nehéz áthatolni – emelte ki.

Az amerikai hírszerzési közösség tagjai megerősítették, hogy a kínai elhárítás 2010 óta több tucat helyben toborzott (kínai) amerikai ügynököt leplezett le, és ez a kudarc nagyban korlátozta az amerikai hírszerzés azon képességét, hogy kínai titkokhoz férjen hozzá.

Ennek ellenére Richard Moore szerint egyáltalán nem nehéz megérteni Hszi Csin-ping kínai elnök stratégiai szándékait. „Ha az ember elolvassa a Made in China 2025 (Készült Kínában 2025-ben) című tanulmányt, a kínai elnök nyíltan bemutatja Peking stratégiai törekvéseit a technológiai kérdésekkel kapcsolatban és azt, hogy a távol-keleti állam szeretné uralni a kulcsfontosságú technológiai területeket. De ha a fenti stratégia mögé akarunk nézni, hogy miként akarják ezt végrehajtani, hogyan szervezik meg magukat, mi a taktikai szándékuk és milyen képességeket fejlesztenek ehhez, az már teljességgel kiismerhetetlen számunkra” – tette hozzá Moore.

A brit hírszerzés vezetője szerint a kínai elnök sajátos – a nyugati elemzők által rögzített narratívának nevezett – felfogást tett magáévá a nyugati országok gyengeségeivel kapcsolatban. Moore szerint ez alapján Hszi Csin-ping alábecsülheti az Egyesült Államok elszántságát és erejét, ezzel növelve annak az esélyét, hogy Peking elszámítja magát egy katonai konfliktus, például Tajvan megszállása esetén.

Moore nem gondolja, hogy a két ország között elkerülhetetlen egy jövőbeli katonai konfliktus, és szerinte a Peking, valamint Tajvan közötti különbségeket békésen kellene és lehet is rendezni. 

Az MI6 vezetője mellett William Burns CIA-főigazgató is felszólalt az aspeni konferencián, aki szerdai előadásában hangsúlyozta: Kína nagyon szoros figyelemmel követi Oroszország küzdelmét Ukrajnában annak érdekében, hogy becsléseket és elemzéseket készíthessen, hogy Tajvan esetleges kínai katonai megszállása milyen kül- és biztonságpolitikai fejleményekkel járhatna.

A CIA vezetője értésre adta: nem becsülné alá Hszi Csin-ping elnök elszántságát, hogy katonai erővel foglalja el Tajvant az elkövetkező néhány évben. A pekingi vezető szerinte egyértelműen azon dolgozik, hogy a hadserege képes legyen a kínai partoktól alig 160 kilométerre fekvő, demokratikus berendezkedésű sziget katonai megszállására.