Több kínai vállalkozás és márka elkezdett gyökeret verni külföldön, mivel elmaradnak az otthoni értékesítéseik a lassuló kínai gazdaság miatt – írta meg a CNBC. Elsősorban az Egyesült Államok és Délkelet-Ázsia lett a kínai márkák célpontja.
A kuangtungi székhelyű, játék- és háztartásigép-kereskedő Miniso nevű cég februárban nyitotta meg új üzletét a New York-i Sohóban. Az áruház bruttó árbevétele havi 500 ezer dollár körül mozog, és az előrejelzések szerint az év végére egymillió dolláros forgalma is lehet havi szinten – erről Jack Ye, a cég alapító, vezérigazgatója beszélt. Az Egyesült Államokban közvetlenül üzemeltetett üzletek esetében a Miniso bruttó haszonkulcsa jóval több mint 50 százalék.
Ha meg tudjuk vetni a lábunkat, és jó üzleteket ütünk nyélbe, akkor rengeteg lehetőségünk lesz az USA-ban
– mondta Ye. Az első Miniso üzletek tíz év jelentek meg Kínában, a tengerentúli terjeszkedés pedig 2015-ben kezdődött Szingapúrban. Márciusban a vállalat azt közölte, hogy 5113 üzletének 37 százaléka külföldön van.
Sok más vállalkozáshoz hasonlóan a Miniso eladásai is visszaestek a járvány idején. A bevételének több mint kétharmada még mindig Kínából származik, de az adatokból az látszik, hogy az elmúlt néhány hónapban a nemzetközi porondon viszonylag gyorsabb volt a felfutás a Kínán belülihez képest. Ez valószínűleg a kínai szigorú Covid-szabályok miatt lehetséges. A március végével záródott kilenc hónapban a vállalat közlése szerint a kínai bevétele 11 százalékkal nőtt, 5,91 milliárd jüanra, miközben a külföldi üzleteiből származó bevétele 48 százalékkal bővült, 1,86 milliárd jüanra.
A külföldi terjeszkedés lesz a trend a kínai vállalatok körében a következő években
– erről Charlie Chen, a China Renaissance fogyasztói kutatási részlegének vezetője beszélt. Hozzátette, hogy Kína jelenleg kifejezetten gazdag időszakban van, hiszen viszonylag magas az egy főre jutó GDP-je. Rámutatott, hogy az olyan termékek, mint például a klímaberendezések, a vidéki háztartások 74 százalékában megtalálhatók, a városi területeken pedig még magasabb ez az arány. Ezek 2020-as adatok, azóta tovább javulhatott az ellátottság. Emiatt Chen úgy látja, hogy elfogyott a növekedési potenciál az országban az olyan cégek számára, amelyek például háztartási gépeket árulnak.
Ha az ilyen vállalatok növekedni akarnak, akkor külföldön kell szerencsét próbálniuk
– összegezte a szakember.
A háztartási gépeket gyártó cégek, mint például a Midea, a Hisense és a Haier Smart Home, az elmúlt években benyomultak a Kínán kívüli piacokra. A Haier 2016-ban 5,4 dollárért felvásárolta a General Electric készülékegységét. A Hisense célja, hogy 2025-re teljes bevételének a felét a külföldi piacok generálják. Ezek a vállalatok még az anyaországukban sem tudnak már olyan ütemben növekedni, mint például az Egyesült Államokban.
Chen szerint ez nagyon költséges, de hosszú távon kifizetődő befektetés ezeknek a cégeknek. Idegenként kell betörniük és megvetniük a lábukat, ráadásul sok a versenytársuk is. Rengeteget kell költeniük márkaépítésre ahhoz, hogy labdába rúghassanak, viszont az látszik, hogy nem sajnálják erre a pénzt.
Jack Ye, a Miniso vezetője elmondta, hogy cégük stratégiája az Egyesült Államokban az, hogy ötvözik a kínai ellátási láncaikat a New York-i tervezők munkájával. Ennek segítségével a termékeik három hónap alatt a tervezőasztalról a boltok polcaira kerülhetnek. Hozzátette, hogy az USA-ban még nem épült ki teljesen a tervezési folyamat, de dolgoznak rajta. Még ebben az évben meg akarják nyitni az észak-amerikai termékfejlesztési központjukat, és irodahelyiségeket is keresnek New Yorkban.
Sok kínai cég a Covid-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások időszakában se hagyott fel a terjeszkedéssel. Az Ant Group, az Alibaba fitech leányvállalata például júniusban bejelentette, hogy digitális nagykereskedelmi bankot indít Szingapúrban, miután megkapta a szingapúri monetáris hatóság jóváhagyását. Ugyancsak ebben a hónapban a Pop Mart játékgyártó cég is elkezdte feltérképezni az Egyesült Államokban mutatkozó lehetőségeket, és megnyitotta az első üzletét Los Angeles közelében.
Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a külföldi növekedés ezeknél a vállalkozásoknál hosszú távon fenntartható lesz-e. Üzleti vagy geopolitikai okokból sok kínai vállalkozás nem aratott sikert külföldön. Például az amerikai szankciók után a ZTE nem tudta kiterjeszteni okostelefon-üzletágát Amerikában. Másik példa az olyan elképesztően sikeres vállalatok, mint a TikTok, amely a pekingi székhelyű ByteDance tulajdonában van, az Egyesült Államok kormányának nyomása alá került adatbiztonsági aggályok miatt.
Az is nehezen áthidalható akadály a külföldön terjeszkedő kínai cégeknél, hogy külföldön egyszerűen nehezebb megszervezni a működést. A kínai üzleti kultúra teljesen más, mint a nyugati, és egy kínai cégnek sokszor emiatt nehéz alkalmazottakat találnia, mivel az európai vagy amerikai munkaerőt elijesztik a kínai szokások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.