Ukrajna hoppon maradt, csak a pénz ígérgetésében gyors az EU

Majdnem két hónap telt ez azóta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kilencmilliárd eurós sürgősségi hitelt javasolt Ukrajna számára, de a tagállamoknak 

eddig csak egy kezdőrészletről sikerült megállapodniuk, amely ennek az összegnek mindössze a kilencedét fedezi. 

Az EU ugyanis azzal van elfoglalva, hogy felkészüljön az orosz gázellátás teljes leállítására és a monetáris politika szigorítására, amely azzal a kockázattal jár, hogy recesszióba taszítja a blokkot.

Ukrajnának viszont sürgős szüksége lenne a pénzre, hiszen havi ötmilliárd dolláros költségvetési lyukat kellene betömnie ahhoz, hogy fenntartsa a kormányzat működését, és visszaverje az orosz támadásokat. A Bloomberg ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy elsősorban 

az ukrán központi bank finanszírozza a költségvetést, és egyre hangosabban kongatja a vészharangot, hogy meddig képes ehhez az államadósságon keresztül forrást biztosítani. 

Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter abban bízik, hogy sikerül meggyőzni az ország külföldi partnereit a helyzet súlyosságáról, és az év végéig megkapják az ígért segítséget.
Ráadásul az EB májusban amellett is elkötelezte magát, hogy finanszírozza az ország újjáépítési költségeinek zömét. A kijevi kormány becslései szerint ennek az összege elérheti a 750 milliárd dollárt, ám a 27-ek még arról sem voltak képesek megegyezni, honnan teremtsék elő a szükséges pénzt. A hírügynökség megbízható forrásból származó értesülései szerint 

néhány tagállamot már önmagában a bizottság ajánlata is megrémítette, mert tudják, milyen hatalmas terhet kell vállalniuk, és aggódnak az ukrajnai korrupció miatt.
Az otthoni problémákról már nem is beszélve. Az uniós pénzügyminiszterek e heti ülésén ugyan Ukrajna volt a téma, de a tagállamok harmada arra figyelmeztetett, hogy további anyagi támogatást kell nyújtani az energia- és megélhetési válságnak leginkább kiszolgáltatott uniós állampolgároknak is, ha nem akarják, hogy az emberek belefáradjanak a háborúba, és ukránellenes érzelmek éledjenek fel a blokkon belül. 

A kormányoknak kötelessége enyhíteni a magasabb árak, különösen az energiaszámlák szegényekre gyakorolt hatását – foglalta össze a vitát újságírók előtt Paolo Gentiloni gazdasági biztos. Mivel a segélycsomagot minden tagállamnak jóvá kell hagynia, a véleménykülönbségek miatt ez aligha történik meg, mielőtt Brüsszelben mindenki megkezdi a nyári szabadságát.

Nem segít a helyzeten, hogy leginkább Németország ellenkezik. 

Berlin eredetileg segélyt szánt volna Ukrajnának hitel helyett, és hosszan alkudozott a bizottsággal a kölcsön feltételeiről, 

mivel nem akar újabb felelősséget vállalni magára a hitelgaranciával. Németország azzal érvel, hogy a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül már nyújtott egymilliárd eurós vissza nem térítendő segélyt Ukrajnának, ezért más tagállamoknak kellene vállalniuk a hitelgaranciát. „Németországot nem szabad kétszer felszólítani” – figyelmeztetett a hónap elején Christian Lindner német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy „mindenkit a képességeihez mérten kell igénybe venni”. A garanciavállalás miatt rekedt meg a brüsszeli bürokratikus gépezetben az Európai Beruházási Bank által megígért 1,5 milliárd eurós hitel is.