Rohamosan nő az orosz export Kínába

Az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, az elmúlt öt hónap leggyorsabb ütemében nőtt júniusban a kínai export, újabb bizonyítékaként annak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága lassan kilábal a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozások okozta károkból. A vámszolgálat szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint 

a kivitel a várt 12 százalék helyett 17,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a májusi 16,9 százalékos bővülés után. 

Az élénk exportnövekedés ellenére az év második felében várhatóan romlik majd a helyzet, mivel az ukrajnai háború, a magas infláció és a recessziós aggodalmak erősödése miatt csökken a kereslet az ország legfontosabb piacain.

Az import viszont mindössze 1 százalékkal nőtt a májusi 4,1 százalék után, és messze elmaradt a 3,9 százalékos elemzői várakozásoktól. Ennek fényében különösen érdekes adat, hogy 

az Oroszországból származó import az év első hat hónapjában 48,2 százalékkal emelkedett 2021 azonos időszakához képest. 

A bővülés folyamatos, hiszen január és május között még „csak” 46,5 százalékos volt. Az exportban viszont visszaesés tapasztalható: míg az Oroszországba irányuló kivitel az év első öt hónapjában 7,2 százalékkal nőtt éves bázison, a január és júniusi időszakban ez visszaesett 2,1 százalékra.
A kínai külkereskedelmi többlet szintén messze meghaladta az elemzői várakozásokat: a jelzett 75,7 milliárd dollár helyett 97,94 milliárd dollárra ugrott a májusi 78,76 milliárdról. 

Az Egyesült Államokkal szemben a többlet júniusban 41,4 milliárd dollárra nőtt a májusi 36,1 milliárdról 

– a Reuters vámadatokon alapuló számításai szerint. 
A kormány ösztönző intézkedéseinek és a zárlatok feloldásának köszönhetően a kínai gazdaság a múlt hónapban fellendülésbe kezdett. A hivatalos és magánfelmérések szerint a gyári tevékenység júniusban már megfordította a három hónapja tartó csökkenő trendet. Az újabb járványgócok megjelenése azonban továbbra is bizonytalanságot okoz, a múlt héten több városban is kimutatták az omikron rendkívül fertőző alváltozatát. 

A hét elejére 31 város került részleges vagy teljes zárlat alá – a Nomura elemzőinek jegyzete szerint ezek a korlátozások az ország lakosságának 17,5, a GDP-jének pedig a 25,5 százalékát érintik.
 

A korlátozások a második negyedévben jókora negatív hatással voltak az ipari termelésre és a lakossági fogyasztásra, emiatt nagyon lelassult a kínai gazdaság növekedése. Bár a hivatalos GDP-adatokat csak pénteken hozzák nyilvánosságra, a Reuters által megkérdezett ötven közgazdász medián előrejelzése szerint 

a gazdaság az előző év azonos időszakához képest mindössze 1 százalékkal bővült 

az első negyedévi 6,6 százalék után. A szakértők negyedéves összehasonlításban 1,5 százalékos zsugorodásra számítanak. Előrejelzésük szerint a növekedés üteme várhatóan 4,8 százalékra gyorsul a harmadik és 5,1 százalékra a negyedik negyedévben, az éves bővülést ennek ellenére csak 4 százalékosra teszik az áprilisban jelzett 5 százalék helyett. Jövőre 5,3 százalékos gazdasági növekedést várnak. A szakértők egyetértenek abban, hogy az idei évre kitűzött 5,5 százalék körüli hivatalos célt nehéz lesz elérni anélkül, hogy Peking felhagyna a járvánnyal kapcsolatban alkalmazott szigorú zérótolerancia-stratégiával.