Megközelítette a 80 százalékot a török infláció, a Financial Times elemzői szerint ár-bér spirál alakult ki az országban.
A fogyasztói árak 78,6 százalékkal nőttek júniusban az előző év azonos időszakához képest Törökországban, felgyorsulva a májusi 73,5 százalékról, ahogyan Recep Tayyip Erdoğan elnök nem konvencionális monetáris politikája, valamint az ukrajnai háború hatásai súlyosan megviselték a közel-keleti ország gazdaságát. Ezzel az infláció növekedési üteme valamivel elmaradt júniusban az elemzők konszenzusos 80 százalékos előrejelzésétől, viszont így is a leggyorsabb ütemben emelkedett 1998 óta.
A török elnök, aki mindeddig elutasította azt a közgazdasűgi tézist, hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt, arra utasította a jegybankot, hogy irányadó hitelkamatát messze az infláció szintje alatt tartsa.
A török jegybank továbbra is kitart a 14 százalékos az alapkamat szinten tartása mellett, sőt, Erdoğan kilátásba helyezte a kamatcsökkentést is.
Ennek eredményeként a török líra az elmúlt 12 hónapban 48 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben.
A líra drasztikus értékcsökkenése volt az áremelkedés egyik fő hajtóereje, hiszen ezzel jelentősen nőtt importált áruk – különösen a nyersanyag és energia – költsége.
A legfrissebb inflációs adat még nem tükrözi annak a hatását, hogy a török hatóságok a múlt héten a minimálbér 30 százalékos növelését jelentették be – hat hónappal az alapbér 50 százalékos emelése után.
A Wall Street-i Goldman Sachs befektetési bank a közelmúltban 65 százalékról 75 százalékra emelte Törökországra vonatkozó év végi inflációs előrejelzését, és arra figyelmeztetett, hogy a minimálbér emelése ár-bér spirálhoz vezethet az országban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.