Ukrán gabona van, hajó nincs, amelyik elszállítsa

Az orosz-ukrán gabonaszállítási megállapodás aláírása óta folyamatosan dolgoznak a két ország katonai szakértői, valamint az ENSZ és Törökország illetékesei annak érdekében, hogy tényleg elindulhassanak a megrakott hajók, „kulcsfontosságú” részleteket azonban péntekig nem sikerült kidolgozni. „A szabványos működési eljárások nélkül pedig nem lehet megoldani a hajók biztonságos áthaladást” – ismerte el Martin Griffiths, az ENSZ nemzetközi segélyezésért felelős vezetője.
Mint mindig az ördög most is a részletekben rejlik, mondta, de eddig szerinte nem merültek fel nagyobb problémák. 

A tárgyalások egyik fontos témája a biztonságos hajózási csatornák pontos koordinátáinak meghatározása. 

A hajózási társaságoknak és a hajókat biztosítóknak ugyanis biztosnak kell lenniük abban, hogy az út biztonságos, és sem a hajókat, sem a legénységet nem fenyegetik aknák vagy támadások veszélye. „Nem csupán arról van szó, hogy van-e egy, két, vagy három hajó a kikötőkben, amelyik készen áll az indulásra. Biztonságosan kell mozogniuk, és ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk azzal, pontosan hol van ez a csatorna" – tette hozzá.
A gabonáért induló hajókat a felállított koordinációs központ munkatársai át fogják vizsgálni egy török kikötőben, hogy meggyőződjenek róla, nincs rajtuk csempészáru vagy fegyver. 

Az ENSZ és Törökország ellenőrei azt is figyelni fogják, ahogy a hajókat Odesszában feltöltik gabonával. Miután a szállítmány elhagyta Ukrajnát, már csak abban az esetben ellenőrzik a hajót, ha ez eltér az egyeztetett tervtől.
Az amerikai AP hírügynökség beszámolója szerint azonban a hajózási társaságok a megállapodás ellenére nem sietnek exportálni a több millió tonna Ukrajnában rekedt gabonát. A Fekete-tengerben lerakott aknák miatt ugyanis a tulajdonosoknak fel kell mérniük a kockázatokat, és várják a részleteket. Külön problémát jelent, hogy a gabonaszállítási megállapodás 120 napra szól, és az óra múlt péntek óta ketyeg. A cél mintegy húszmillió tonna gabona elszállítása három ukrán kikötőből, amelyeket az orosz invázió kezdetén vettek blokád alá. Elméletileg naponta négy-öt nagy méretű, ömlesztett áru szállítására alkalmas hajó indulhat útnak – ám a tervek bármelyik pillanatban félrecsúszhatnak, amire jó példa, hogy a megállapodás aláírása után alig pár órával az oroszok lőtték az odesszai kikötőt. 
 

Az egyezmény elméletileg biztosítékot nyújt a hajózási vállalatoknak és a biztosítóknak arra, hogy az orosz gabona és műtrágya kivitelét nem akadályozzák a háború miatt bevezetett nyugati szankciók. A gyakorlatban azonban igen nehéz és kockázatos megvalósítani a megállapodásban foglaltakat. „Nagyon keményen kell dolgoznunk, hogy megértsük, miképpen fog ez a gyakorlatban működni" – mondta a hírügynökségnek Guy Platten, a Nemzetközi Hajózási Kamara főtitkára; ez a szervezet tömöríti a világ kereskedelmi flottájának mintegy 80 százalékát képviselő hajótulajdonosi szövetségeket. 

„Tudjuk-e garantálni a legénység biztonságát? Mi lesz az aknákkal és az aknamezőkkel? Jelenleg tehát sok a bizonytalanság és az ismeretlen" – tette hozzá. 

A megállapodásban csak annyi szerepel, hogy Oroszország és Ukrajna „maximális biztosítékokat" nyújt azoknak a hajóknak, amelyek a Fekete-tengeren keresztül az ukrajnai Odessza, Csornomorszk és Juzsnyij kikötőibe igyekeznek.
„Az elsődleges kockázatot nyilvánvalóan az aknák jelentik" – erősítette meg Munro Anderson, a Dryad hírszerzési részlegének vezetője és alapító partnere. A tengerbiztonsági tanácsadással foglalkozó cég biztosítókkal és brókerekkel együttműködve méri fel, hogy milyen kockázatokkal szembesülhetnek a hajók az útvonal mentén, mivel az Ukrajna által Oroszország elrettentése érdekében elhelyezett tengeri aknák elsodródnak eredeti helyükről. A török védelmi miniszter szerint azonban a vizek aknamentesítésére nincs most azonnal szükség, de ez a helyzet változhat. Michelle Wiese Bockmann, a Lloyd's List globális hajózási hírkiadvány hajózási és árupiaci elemzője szerint 

nagyon sok függ majd a háborús kockázatot is vállaló tengeri biztosítóktól, attól, hogy mennyi többletköltséget terhelnek azokra a hajókra, amelyek arra a területre merészkednek. 

Az AP által megkérdezett tengeri biztosítók elhárították a választ a kérdésre, hogy készek-e biztosítani ezeket a hajókat.
Ukrán illetékesek szerint ráadásul két-három hét kell ahhoz is, hogy újra teljesen működőképesség váljanak a kikötők. A  háború miatt több mint száz teherhajó rekedt ukrajnai kikötőkben, a Lloyd's List Intelligenc adatai alapján 13, ömlesztett áru szállítására alkalmas hajó várakozik Csornomorszkban, hat Odesszában és három Juzsnijban, némelyik talán még a 20-25 fős legénységgel együtt. Mivel a gabonaszállítási folyamat mindenképpen komplex és lassú lesz, aligha lesz komoly hatással a világpiaci árakra.
Ukrajnának azonban mindenképpen újabb nagy csapást jelent, hogy egyik legfontosabb vásárlója, 

Egyiptom a héten lemondott egy 240 ezer tonna búzára szóló szerződést 

a Reuters értesülése szerint. A mennyiséget februárban és márciusban kellett volna leszállítani. A hírügynökség korábbi beszámolója szerint mintegy 300 000 tonna Egyiptomba szánt búza rekedt Ukrajnában, egy rakomány a kikötőben, négy másikat pedig be sem rakodtak. Egy ötödik Csornomorszk kikötőjében várakozik megrakodva, és kereskedők szerint várhatóan kihajózik, amint zöld utat kap a kikötői hatóságoktól.