A norvég olajalap minden idők legnagyobb veszteségét szenvedte el

Az 1,2 ezermilliárd dolláros norvég olajalap hozama 14,4 százalékkal, 174 milliárd dollárral csökkent az első félcévben, amit az energia kivételével minden szektorban bekövetkezett elakadás okozott – írja a Financial Times az olajalap közleményére hivatkozva. Összehasonlításképp: tavaly majdnem 15 százalékos volt a nyereség.

Az alap ingatlanbefektetései több mint 7 százalékos nyereséget hoztak, de ezek a teljes portfóliójának mindössze 3 százalékát teszik ki. Az alap részvényportfólióját keményen sújtotta az első fél év, 17 százalékos veszteséget szenvedett el, míg a kötvények értéke 9,3 százalékkal csökkent. 

„A piacot az emelkedő kamatlábak, a magas infláció és az orosz–ukrán háború hatásai jellemezték. A technológiai részvények különösen rosszul teljesítettek, a hozamuk 28 százalékot esett” – mondta Nicolai Tangen, az alap vezérigazgatója. „De mi hosszú távú befektetők vagyunk, így el kell viselnünk az ilyen kilengéseket” – tette hozzá.

A vezérigazgató szerint szokatlan volt, hogy mind a részvényeken, mind a kötvényeken pénzt vesztettek. Azt is elmondta, hogy ugyanebben az időszakban az energiaszektor 13 százalékos hozamot ért el, mivel az olaj, a gáz és a finomított termékek árának erőteljes emelkedése volt tapasztalható.

Az olajalapot 1996-ban hozták létre a norvég olaj- és gáziparból származó bevételek befektetésére, és a norvég központi bankban van elhelyezve. Befektetési stratégiáját a pénzügyminisztérium határozza meg, míg az alap befektetéseinek módját érintő lényeges változtatásokat a parlamentnek kell jóváhagynia. A bizonyított olajtartalékok szerinti listán a skandináv ország a 19. helyet foglalja el, olajtermelésben pedig a 11. helyen található.