Az orosz vagy a német kiskereskedelem esett nagyobbat: mutatjuk!

Miközben politikai szinten folyik a vita, kinek ártottak többet a háború és a szankciók, az Ukrajnát lerohanó Oroszországnak, vagy a Moszkvára büntetőintézkedéseket kivetett Nyugatnak, a kiskereskedelmi forgalom nyári számai rendkívül vegyes képet mutatnak Európában. 

Csak ezek alapján nem megválaszolható a kérdés, de infografikánk és táblázatunk is illusztrálja, hogy keleten és nyugaton is vannak kiugró veszteségek a fogyasztásban, valamint azt is, hogy az inflációs hullámot tovább dagasztó konfliktus negatív hatásai a nyárra szétterjedtek a kontinensen. Elérték többek között Magyarországot is, ahol azonban még mindig mutat számottevő éves növekedést a kiskereskedelmi forgalom. Ennek ellenére ami Európában történik, az a forint számára negatív, hiszen az euró számára is az.

A jövőt természetesen nem látjuk, annyi azonban biztosnak látszik, hogy ezekben a mutatókban további gyengülésre lehet számítani, hiszen a háború nem szűnik, ahogy az európai energiellátás iránti aggodalmak sem, az infláció makacs és a bizalmi indexek romlanak.

A kiskereskedelem éves alakulását mutató számok összehasonlításából adódó egyik legfeltűnőbb monentum, hogy szinte azonos mértékben esett vissza a szankciókat elszenvedő Oroszország forgalma, mint Németországé, mely kezdetben másoknál lanyhábban viszonyult a büntetőintézkedések – elsősorban az energiaembargó – javaslataihoz, majd kénytelen-kelletlen az élükre állt. A júniusi adatok Oroszországban 9,6, Németországban 8,8 százalékos visszaesést mutatnak, ami messze rosszabb szinte mindenki más számainál Európában, kivéve a dánokét és a norvégokét, ahol 9, illetve 8,2 százalékos az éves veszteség.

A német kiskereskedelmi forgalom tulajdonképp sose esett még ekkorát éves szinten, mióta 1994-ben elkezdték rögzíteni ezt az adatsort, még a pandémia beütésekor. Az azóta felnőtt orosz generációk azonban többször is szembesültek ilyen léptékű malőrrel, a legutóbb még ennél nagyobbal a világjárvány érkezése idején. Ha a kérdés az, ki van az ilyen sokkokhoz jobban hozzászokva, akkor egyértelműen az oroszok, miközben persze az is tudnivaló, hogy az ő fogyasztásuk egy eleve jóval alacsonyabb szintről szállt lejjebb.

A németeket sokkal nagyobb csapás érte ezen a téren, mint az eurózóna egészét, ahol mindössze 3,7 százalékos, tehát azért jól érzékelhető léptékű a visszaesés, és a bot rosszabb felén vannak az osztrák sógorok is, akiknél 5 százalék körüli a veszteség. Igaz, náluk júniusban halványan emelkedett a fogyasztás májushoz képest, miközben Európa-szerte pont hogy romlott a helyzet. A 0,5 százalékos havi szintű magyar csökkenés igen mérsékeltnek tűnik a 2,1 százalákos román, 1,9 százalékos portugál és 1,6 százalékos német forgalom-visszaeséshez képest.

A szankciók szélesebb értelemben vett orosz hatását illetően Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza úgy vélekedett: bizonyos szektorokban összeomlott miattuk az aktivitás, de más kulcságazatokban - mint az olajtermelés és az imoporttól független feldolgozóipar - meglehetősen jó maradt a teljesímény.

Világos, azonban, hogy évekig tart a szankcióknak, hogy kifejtsék teljes hatásukat 

- írta jegyzetében, hozzátéve, hogy a büntetőintézkedések komolyan csökkentették Oroszország növekedési képességét.

Közép-Európa és a forint

Ami Közép-Európát illeti, a legcsehebbül a csehek jártak, akiknél méretes, 6,9 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom visszaesése már májusban, 2,3 százalékos havi apadás mellett.  (A júniusi adatok pénteken érkeznek.) A régió és Európa bajnokai a kiskereskedelem terén a szlovénok és a lengyelek: az előbbieknél – háború ide vagy oda – 25,6, az északiaknál 19,9 százalék az éves bővülés a kiskereskedelmi forgalomban.

 A lengyeleknél azért júniusban már látszott a változás, amikor az előző hónaphoz képest egy százalékkal kevesebb volt a vásárlás – miután már április és május is zsugorodást hozott –, a szlovén mozdony azonban megállíthatatlanul robog, a szállásadás és vendéglátás forgalma például az előző évhez képest több mint megduplázódott. A magyar éves bővülés üteme ugyan kevesebb mint felére – 4,5 százalékra – lassult, de ez még mindig kifejezetten jó eredménynek számít európai és régiós összehasonlításban is. Igaz, a prímet az üzemanyagpiac vitte.

Az összkép az euró számára – és így a forint árfolyama számára is – kedvezőtlen.

A friss euróövezeti beszerzésimenedzser-indexek is azt jelezték, hogy lanyhul a kereslet a szolgáltatásokra, a pandémia utáni újranyitás kedvező keresleti hatásai kifutóban vannak, a turizmus felívelése is véget fog érni: a fogyasztás Európában minden bizonnyal csökkenni fog a következő negyedévekben – írta Bert Colijn, az ING euróövezeti szenior közgazdásza.

Ez pedig enyhe recesszióhoz vezet az eurózónában – tette hozzá.

Ami az Európai Központi Bankot illeti, ezek a recesszióba siklást jelző mutatók visszafogják a várakozásokat egy hosszú kamatemelési ciklusra, annak ellenére, hogy az infláció makacsul magas

– írta az elemző.