Esik a rubel, miután Moszkva visszaengedte „barátait” a kötvénypiacára

A hétfő több tekintetben is kiemelt dátum az orosz pénzügyi piacokon, és a rubel gyengülését hozta, az orosz fizetőeszközt azonban nem kell félteni: bár a moszkvai kereskedési nap közepére 1,3 százalékot gyengült a dollár ellenében, 62 közelébe, éves összehasonlításban még mindig több mint 17 százalékkal erősebb a zöldhasúval szemben, és a hó végi adófizetések előtt várhatóan újra megugrik rá a kereslet.

Az ingadozás nem meglepő, hiszen a jegybank javaslatára folytatódik az orosz pénzügyi piacok átalakítása az új helyzetnek megfelelően, amelyet az oroszok kitiltása okozott a dollár és az euró külföldi piacairól, az ukrajnai invázióért kirótt büntetőintézkedésként.

A Nyugat és Moszkva közti szankciós háború következtében az orosz piacok tekintélyes szegmenseiről is eltűntek a külföldi befektetők, de megkezdődött az alkalmazkodás és az átállás az új, tartósnak ígérkező helyzetre, amelyben az oroszok igyekeznek visszaállítani a normális piaci működésből annyit, amennyit csak lehet, eközben nem megfeledkezve arról, hogy akik őket büntetik, azok ezért viszonzást kapjanak.

A múlt szerdától az ország második legnagyobb tőzsdéjén újraindulhatott a kereskedelem több száz külföldi kibocsátó részvényeivel. 

A hétfői napon két újabb fontos változás történt az orosz pénzügyi piacokon: a moszkvai tőzsdén kereskedhető részvényekre konvertálják az orosz cégek azon külföldi tőzsdékre jegyzett globális letéti jegyeit (global depositary receipt vagy GDR), amelyeket Oroszországban helyeztek letétbe, emellett beléphetnek az ország kötvénypiacára a barátinak tekintett országok befektetői. 

A GDR-átváltást azért is engedik, hogy ezzel is csökkentsék a külföldi tulajdonosi befolyást az orosz cégekre. Az új kínálat hatására hétfőn mintegy 1 százalékot esett az RTS index, a részvényekké alakított papírokért egyelőre nem kapkodnak a befektetők.

Nem indokolná a rubel gyengülését az az új kereslet, amely megjelenhet, miután szintén hétfőtől visszatérhetnek az orosz kötvénypiacra azon országok befektetői, amelyek nem keveredtek szankciós háborúba Oroszországgal. (Ennek a „baráti” kategóriának a definíciójába az Európai Unió részeként Magyarország nem fér bele.) 

Ennek azonban az ellenkezője is megtörténhet: tőkét vonhatnak ki a befektetők. 

Moszkva egyik kezével elvesz, a másikkal ad, az előbbit a szankciónálóktól, az utóbbit az ebből kimaradóknak. Augusztusban Vlagyimir Putyin rendeletben tiltotta meg egyes külföldi bankoknak és energiavállalatoknak, hogy szabaduljanak oroszországi érdekeltségeiktől. Az orosz állami vagyonalap viszont – amelyet a szankciók megfosztottak az euró- és dollárvásárlások lehetőségétől – szabadon fektethet be olyan országok devizáiba, mint Kína, India és Törökország – írta a Bloomberg.

Nem világos, hogyan fogja érinteni a kötvénypiac hétfői részleges újranyitása az ellenségesnek tekintett országok azon befektetőit, akik szabadulnának rubeleszközeiktől. Ezeket jelenleg is el tudják adni, csakhogy nyomott áron – idézte a hírügynökség Szabó Viktort, az Abrdn londoni alapkezelőjét.

A Reuters arról számolt be bankdokumentumok alapján, hogy az elmúlt napokban a Wall Streeten több bank is elkezdett ügyleteket ajánlani orosz adósságpapírokban, hogy lehetőséget nyújtsanak a befektetőknek a szabadulásra a nyugaton széles körben „mérgezettnek” tekintett kötvényektől. A bankok közt van a JPMorgan, a Bank of America, a Deutsche Bank, a Barclays és a Jefferies Financial Group. Orosz államkötvényből mindegy 40 milliárd dollárnyi forgott Ukrajna februári megtámadása előtt, ennek a fele külföldi alapok kezében volt akkor.