késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Extraprofitadó és gázilleték borzolja a kedélyeket Németországban
A hét elején értesültek a német fogyasztók arról, mennyi pluszpénzt kell fizetniük a gázért a hűvös hónapokban. Októbertől kilowattóránként 2,42 eurócentben, azaz közel 10 forintban határozták meg a gázilletéket, ami egy négyfős háztartásban minimum évi 480 eurós többletköltséget tesz ki.
Új illetéket kell fizetniük a német fogyasztóknak a magas gázárak miattFogyasztásalapú illetéket vezetnek be Németországban. |
A Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet (IMK) számításai szerint, melyeket a Handelsblatt idéz, a gázilleték kivetése – együtt a havi jelképes 9 eurós tömegközlekedési bérletek kivezetésével és a hatósági üzemanyag-kedvezmények kifutásával – akár 2 százalékponttal is megemelheti az inflációt, amely az év vége felé meghaladhatja a 10 százalékot is. Ez hatalmas vásárlóerő-csökkenést jelent a fogyasztók számára, akik már így is 7,5 százalékos átlagos áremelkedéssel és súlyos megszorításokkal néznek szembe.
A vállalatok sincsenek sokkal jobb helyzetben, egyre több ágazat kéri az állam közbenjárását, támogatását. A német acélgyártók szövetségének elnöke, Hans Jürgen Kerkhoff elmondta, hogy a gázilleték körülbelül évi 500 millió eurójába kerülne a német acéliparnak, pedig a szektornak az emelkedő energiaárak miatt eddig már 7 milliárd eurós többletköltsége keletkezett. A német acélipar évente nagyjából 2 milliárd köbméter földgázt használ fel.
A pluszforrások után kutatva ismét felmerült az extraprofitadó gondolata.
A Rosa Luxemburg Alapítvány el is készítette ezzel kapcsolatos tanulmányát, eszerint ha extraprofitadót vetnének ki az olaj-, gáz- és villamosenergia-cégeknél a válsággal összefüggésben lecsapódó többletnyereségre, akkor abból
évente csaknem 30–100 milliárd euró folyhatna be az államkasszába.
A szerzők által kalkulált maximális, csaknem 102 milliárd eurós bevétel a többletnyereség 90 százalékos elvonásából jönne össze. Ha csak 50 százalékos lenne az adókulcs, az is csaknem 57 milliárd eurót hozna a konyhára, 25 százaléknál pedig 28 milliárd folyna be – áll a tanulmányban.
Ugyanakkor a többletnyereség beszedése gondokat okozna, mivel például az olajvállalatok nyeresége főként külföldön keletkezik, s a cégek nyereségük jelentős részét olyan adóparadicsomokba utalják, mint Szingapúr vagy Svájc.
Olaf Scholz kancellár egyelőre szkeptikusan nyilatkozott az extraprofitadóval kapcsolatban, mivel szerinte beszedése technikailag nehezen kivitelezhető.
Christian Lindner pénzügyminiszter pedig határozottan ellenzi, noha a szavazók 58 százaléka is támogatná az extraprofitadót.
Azzal érvelt, hogy egy ilyen közteherrel elriaszthatják a befektetőket. Csakhogy nem Németország lenne az első európai állam, amely különadót vezet be a válságból származó extra nyereségre: Magyarország, Olaszország, Görögország, Románia és az Egyesült Királyság is élt már ezzel a lehetőséggel.
Megkeseredett az üzleti hangulat Németországban és az eurózónábanAugusztusban tovább romlott a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet németországi és euróövezeti gazdasági hangulatindexe. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.