Hosszabb távon lesznek hatásaik az Oroszország elleni szankcióknak

Az Európai Unió hat szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben Ukrajna február végi lerohanása óta. A gazdasági csere szinte teljesen leállt, kivéve a gázt és a kőolajat, amelyek továbbra is bejutnak az EU-ba, valamint az élelmiszereket, a terményeket és bizonyos műtrágyákat, amelyekre nem vonatkoznak a szankciók. Az utóbbiak hatékonyságáról a Deutsche Welle (DW) közölt írást.

Az Európai Unió Tanácsa, amely 27 tagállamot képvisel, azt állítja, hogy a szankciók 1212 személyt – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Szergej Lavrov külügyminisztert, több vezető oligarchát és 108 szervezetet – érintenek. A jegybanki alapkamatot tovább csökkentő orosz központi bank tartalékainak felét befagyasztották, az orosz bankokat pedig kizárták a Swift nemzetközi fizetési rendszerből. Betiltották az elektronikai és a luxuscikkek exportját. Több mint ezer nyugati vállalat vonult ki Oroszországból.

Az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Svájc és az Egyesült Királyság is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. A német Correctiv oknyomozó hírportál jelentésében megállapította, hogy februártól július 30-ig 6891 intézkedést vezettek be.

Ennyi szankciót még soha nem hoztak egyetlen országgal szemben sem. 

Pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a DW-nek nyilatkozva azt mondta, a szankciók keményen sújtják Oroszországot. „Az orosz gazdaság 10 százalékkal csökken” – mondta Borrell.

A világháború vége vagy a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb recessziót fogják elszenvedni

– vélekedett. Elismerte, hogy az Európai Unió továbbra is függ az Oroszországból érkező energiaszállításoktól, de szerinte ez a következő hónapokban változni fog. Az EU-tagállamok még mindig vásárolnak gázt Oroszországtól – mondta –, „de az import mennyiségét a felére csökkentettük – csodákra nem vagyunk képesek”. Kifejtette azt is, hogy a Kreml többé nem használhatja fel a bevételeit arra, hogy az Európai Unióban vásároljon, ami azt jelenti, hogy az orosz tankok uniós technológiája mostantól tiltott terület.

Van pénzük, de nem tudnak semmit sem vásárolni

– fogalmazott a főképviselő.

A szankciók Oroszországra – és a szankciókat bevezető országokra – gyakorolt lehetséges hatásairól már több neves kutatóintézet által készített tanulmány is rendelkezésre áll. Ezek mindegyike Oroszország gazdasági teljesítményének drasztikus visszaesését vetíti előre 2022-re. A Nemzetközi Valutaalap például 15 százalékos visszaesést becsül.

Maria Shagina, a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének gazdaságkutatója 6 százalékos visszaesést prognosztizált. Azt mondta, a felszínen úgy tűnhet, Oroszországot nem nagyon érintik a szankciók. „De ha mikrogazdasági szinten nézzük, különösen az autóipart és a repülési ágazatot, akkor azt látjuk, hogy ezekben a szektorokban az eladások több mint 80-90 százalékkal csökkentek. Hosszú távon Oroszország strukturális átalakulásáról beszélhetünk, mivel többé nem juthatnak nyugati tőkéhez, és nem férhetnek hozzá a nyugati technológiához, ezért fordított iparosításon fognak keresztülmenni” – vélekedett az elemző. 

Julian Hinz, a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) munkatársa szerint a kereskedelmi statisztikák azt mutatják, hogy a szankciók beváltak.

Az orosz gazdaság masszívan szenved a szankciók miatt – sokkal jobban, mint az európai gazdaságok

– mondta.

Hinz szerint Oroszországnak nehéz lesz az importált áruk hazai alternatíváit előállítani, mert a nemzeti iparnak külföldről származó előzetes termékekre és technikai tudásra van szüksége. Szerinte a Kreml nehezen találna vevőt az EU-nak és az USA-nak el nem adott olajra és gázra, ráadásul az infrastruktúra is hiányos. „Nincsenek csővezetékek. Van némi Kínába irányuló kapacitás, de ez nagyjából csak 10 százaléka annak, amit egyszerre Európába lehetne küldeni” – emelte ki.

Borrell szerint Oroszország végül el fog szigetelődni.

Egyetlen modern gazdaság sem működhet, ha megszakad a kapcsolata a többi gazdasági és technológiai hatalommal. Ez nagy kárt fog okozni az orosz gazdaságnak, de nem holnap

– nyilatkozta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.