Óriási a feszültség az iráni atomalku miatt, hamarosan eldől: háború vagy béke lesz belőle

Antony Blinken amerikai külügyminiszter támogatta az Európai Uniónak az iráni atomalku megmentését célzó javaslatát, és hétfőn azt mondta, az Egyesült Államok „kész a megállapodás alapján továbblépni”, de nem világos, hogy Irán hajlandó-e ugyanerre – írja a CNN. Eközben az iráni illetőségű Iszlám Forradalmi Gárda Testülete (IRGC) a Jeruselem Post beszámolója szerint atomcsapással fenyegette meg New York városát, ha Joe Biden elnök módosít a még Barack Obama által aláírt nukleáris egyezményen.

Az iráni nukleáris megállapodást, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) Irán és több világhatalom, köztük az Egyesült Államok írta alá 2015 júliusában. A mérföldkőnek számító alku értelmében – melyről a Council on Foreign Relations gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat – Irán beleegyezett abba, hogy több milliárd dollár értékű szankciókönnyítésért cserébe leállítja atomprogramjának nagy részét, és megnyitja létesítményeit az átfogóbb nemzetközi ellenőrzések előtt. Donald Trump elnök 2018-ban léptette ki az Egyesült Államokat a megállapodásból, Joe Biden elnök viszont 2021-ben azt mondta, visszatérnének az alkuhoz. A kezdetben ígéretesnek tűnő, azóta többször megtorpanó és ismét meginduló tárgyalások alapján egyelőre nem világos, hogy meg tudnak-e állapodni a felek.

Kik a megállapodás résztvevői? 

A 2016 januárjában hatályba lépett Közös Átfogó Cselekvési Terv Irán polgári célú nukleáris dúsítási programjára vonatkozó korlátozásokat tartalmaz. Az Iránnal folytatott tárgyalások középpontjában az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja állt, nevezetesen Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, hozzájuk csatlakozott Németország. Ezt a felállást P5+1 néven emlegetik. A megbeszéléseken az Európai Unió is részt vett.

Néhány közel-keleti hatalom, például Szaúd-Arábia szerint velük kellett volna konzultálni, illetve őket is be kellett volna vonni a tárgyalásokba, mivel őket veszélyeztetné leginkább a nukleáris fegyverekkel felszerelt Irán. Izrael kifejezetten ellenezte a megállapodást, és túlságosan engedékenynek nevezve azt.

Mik voltak a megállapodás céljai? 

A JCPOA-tárgyalások megkezdése előtt az amerikai hírszerzés tisztviselői úgy becsülték, hogy megállapodás hiányában Irán néhány hónap alatt elegendő nukleáris anyagot állíthat elő egy atomfegyverhez. A tárgyaló nemzetek attól tartottak, hogy Irán atomhatalommá válása új válságba sodorná a régiót. Izrael megelőző katonai akciót hajtott végre az iraki és szíriai feltételezett nukleáris létesítmények ellen, és ennek veszélye fennállna Iránnal szemben is, ami esetleg a libanoni székhelyű Hezbollah megtorlását vagy az olajszállítás megzavarását eredményezné a Perzsa-öbölben.

Irán korábban beleegyezett, hogy az 1970 óta hatályos atomsorompó-szerződés aláírójaként lemond a nukleáris fegyverek kifejlesztéséről, azonban az iráni vezetők titokban folytatták a technológia alkalmazását. 2007-ben az amerikai hírszerzés elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy Irán 2003-ban ugyan leállította a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos munkálatait, de továbbra sem hagyott fel a nukleáris technológia és szakértelem megszerzésére irányuló törekvéseivel.

A JCPOA-t megelőzően a P5+1 évek óta tárgyalt Iránnal, különböző ösztönzőket kínálva a kormánynak az urándúsítás leállítására. A reformernek tekintett Hasszán Rohani elnök 2013-as megválasztása után a felek előzetes megállapodásra jutottak, amely az átfogó megállapodásról szóló tárgyalásokon is irányadó volt. 

Mit vállalt Irán?

Irán beleegyezett abba, hogy nem állít elő sem magasan dúsított uránt, sem nukleáris fegyverben felhasználható plutóniumot. Elfogadták azt is, hogy lehetővé teszik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének a korlátlan hozzáférését nukleáris létesítményeikhez. Az ellenőrzések célja annak megakadályozása, hogy Irán titokban atomfegyvereket fejlesszen ki, ahogyan azt állítólag már korábban is megpróbálta. Az ügynökség negyedéves jelentésekben számol be arról az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy Irán hogyan teljesíti kötelezettségvállalásait. 

Irán a maga részéről a nemzetközi szankciók alóli felmentésért kérte a tárgyalásokon. A szankciók csak 2012 és 2014 között több mint 100 milliárd dollárnyi bevételtől fosztották meg gazdaságát.

Hogyan hatott a megállapodás Irán gazdaságára?

A JCPOA-t megelőzően Irán gazdasága évekig recessziótól és inflációtól szenvedett, főként az energiaágazatot sújtó szankciók miatt. A szankciók feloldásával az infláció lelassult, az árfolyamok stabilizálódtak, és az export – különösen az olaj, a mezőgazdasági termékek és a luxuscikkek exportja – az egekbe szökött, mivel Irán visszanyerte kereskedelmi partnereit, különösen az EU-ban. A JCPOA hatályba lépése után Irán napi több mint 2,1 millió hordót kezdett exportálni (megközelítve a 2012 előtti szintet, amikor az olajszankciókat eredetileg bevezették). Ezek a javulások azonban nem jelentettek számottevő növekedést az átlagos iráni háztartások költségvetésében. 

Mi várható a megállapodással kapcsolatban? 

Az atomalku sorsa továbbra is bizonytalan. A JCPOA aláírói 2021 áprilisában kezdtek tárgyalásokat arról, hogy Washington és Teherán visszatérjen a megállapodáshoz, de ezek azóta elakadtak. Irán és Amerika továbbra sem ért egyet számos kérdésben, többek között abban, hogy az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezet-e. Friss jelentések szerint Irán napokra van attól, hogy elegendő uránt dúsítson egy bombához, de Biden elnök júliusban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nemzeti erejének minden elemét” be fogja vetni annak megakadályozására, hogy az ország atomfegyverhez jusson.