Ősztől korlátozhatja a kivitelt a világ egyik vezető LNG-exportőre

Ausztráliában bejelentették hétfőn, hogy visszafoghatják a cseppfolyósított gáz (LNG) kivitelét, miután ezt sürgette a versenyügyi és fogyasztóvédelmi bizottság (Australian Competition and Consumer Commission – ACCC) arra hivatkozva, hogy ellenkező esetben hiány alakulhat ki odahaza, és gyorsan emelkednének az árak jövőre. 

A döntésnek komoly következményei lehetnek a globális ellátásra és árakra, mivel Ausztrália fontos szereplő a piacon, Katarral és az Egyesült Államokkal versenyez a világ legnagyobb LNG-exportőrének címéért.
Az ACCC arra figyelmeztetett, hogy többletgázra van szükség a tengeri mezők csökkenő kitermelésének ellensúlyozására, mivel az utóbbiak látják el a keleti partvidéket, ahol az ország lakosságának csaknem a 90 százaléka él. „A legutóbbi gázjelentésünk szerint a keleti parti gázpiac kilátásai sokat romlottak” – hangsúlyozta Gina Cass-Gottlieb, az ACCC elnöke. A bizottság megállapította, hogy az LNG-exportőrök valószínűleg több gázt vonnak ki a hazai piacról, mint amennyit szállítani terveznek. Jelenleg 56 petajoule hiányra számítanak, ami a kereslet mintegy 10 százaléka, 14 LNG-szállítmány. Összehasonlításként a Refinitiv Eikon adatai szerint Ausztrália az idén átlagosan havonta száz szállítmányt indított útnak. Az ACCC 

nem csupán arra figyelmeztetett, hogy 2023-ban hiány léphet fel, hanem határozottan arra ösztönzi az LNG-exportőröket, hogy azonnal növeljék a hazai piacra irányuló kínálatukat.
 

A kivitel visszafogásáról októberben dönt majd a kormány – mondta Madeleine King erőforrásokért felelős miniszter, aki előtte konzultálni fog az LNG-exportőrökkel és Ausztrália kereskedelmi partnereivel. A Reuters tudósítása szerint a lépés minden valószínűség szerint érinti majd a Gladstone LNG vegyesvállalatot, amelynek a TotalEnergies, a Korea Gas és az állami tulajdonban lévő malajziai Petronas a partnere.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán konfliktus nyomán tovább súlyosbodott a globális gázellátási válság, az európai és ázsiai LNG-vásárlók versengenek az orosz energiaforrás helyettesítésére szánt szállítmányokért, ami felhajtja az árakat, és arra ösztönzi az ausztrál termelőket, hogy exportálják a nem szerződött gázt. 

A széntüzelésű erőművek leállása miatt azonban Ausztráliában is megugrott a gázkereslet az energiatermelés és a fűtés területén, ami az áram árának meredek emelkedését idézte elő, és júniusban majdnem áramkimaradáshoz vezetett az ország keleti részén. 

Ráadásul a gyorsan növekvő költségek miatt a gázellátástól függő vállalatok üzemek bezárásával és munkahelyek leépítésével fenyegetőznek, ami további nyomást gyakorol az újonnan megválasztott munkáspárti kormányra, hogy növelje a helyi gázellátást. „Rendkívül fontos, hogy a hazai gázellátásunk biztonságos és versenyképes árú legyen, különösen akkor, amikor a háztartások és a vállalkozások rendkívüli nyomás alatt vannak” – hangsúlyozta Jim Chalmers pénzügyminiszter. 

A gázipari lobbicsoport szerint az LNG-exportőrök 167 petajoule szerződés nélküli gázzal rendelkeznek a hazai piac számára, ami szerintük több mint elegendő ahhoz, hogy ne legyen hiány.
 

Azt a kormány is elismeri, nincs értelme arra törekedni, hogy felbontsák a hosszú távú szerződéseket, amelyek a hatalmas LNG-exportáló ipar fejlődését megalapozták. „Megbízható kereskedelmi partnerként akarunk ismertek lenni és maradni” – hangsúlyozta King. Elemzők szerint a miniszterre a pártja részéről is nyomás nehezedik majd, hogy megvédje a gázkitermeléstől függő munkahelyeket. „Arra számítunk, hogy a kormány 2023-ban gázhiányt jelenthet be, és szigoríthatja a szabályozási keretet, de végül olyan önkéntes megegyezésre törekszik majd, amelynek értelmében a queenslandi LNG-termelők beleegyeznek abba, hogy ellátják a piacot egy jövő évi hiány esetén” – vélekedett Saul Kavonic, a Credit Suisse elemzője.