Kemény tíz évet vártak az európai bankok a kamatok emelkedésére, erre most hirtelen minden bizonytalanná válik. Békeidőkben egy bank nyereségének kevés dolog jön jobban, mint egy kamatemelési hullám, ugyanis a betéti kamatokat általában lassabban emelik a pénzintézetek, mint hitelkamataikat. Így tisztes nyereségre tesznek szert a kamatmarzs tágulásával.
Az Európai Központi Bank (EKB) 50 bázispontos szigorítással csapott bele a lecsóba, ettől viszont a recessziós félelmek erősödtek fel. A Federal Reserve másodszorra is emelt 75 bázispontot, annak ellenére, hogy maguk is tisztában vannak azzal, hogy ez növekedési áldozattal jár – az USA a második negyedévben technikai recesszióba csúszott.
A Bank of England döntéshozói csütörtökön ülnek össze, és az előrejelzések szerint 25 éve nem látott lépésre készülnek: 0,5 százalékponttal emelik a kamatokat – a júniusi 9,4 százalékos, a közelgő két számjegyű infláció után nem is nagyon van más választásuk.
A világnak újra meg kell tanulnia a bankolást – nyilatkozta Ralpt Hamers, a UBS bankház vezérigazgatója a Financial Timesnak. A globális bankrendszer megszokta a negatív kamatok, a negatív reálkamatok időszakát. Európában ez a pénzintézetek nyereségének esését, jó esetben stagnálását, részvényeik árfolyamának csökkenését idézte elő. Jócskán elmaradnak a befektetési banki tevékenységen szépen gyarapodó amerikai szektortársaktól. A megváltást a kamatemeléstől várták.
A Morgan Stanley előrejelzése szerint nettó kamatbevétel emelkedése végre strukturális változást hozhat a szektorban, számításaik szerint az árfolyamban 52 százalékos felpattanás is benne van a jelenlegi, nagyon nyomott árazásokból kiindulva.
A kamatmarzs szélesedéséből a nagybankok jöhetnek ki a legjobban. A HSBC például globálisan 700 milliárd dollárnak megfelelő betéttöbbleten csücsül, a becslések szerint 1 százalékpont kamatemelés további ötmilliárd dollár kamatmarzsbővülést eredményez. Ez a tavalyi ötvenmilliárd dolláros árbevétel 10 százaléka. A Lloysds bank 1 százalékpont kamatemeléstől 675 millió font nyereségnövekedést vár. A Bank of America elemzése szerint a jelenlegi kamatemelési várakozásokkal számolva egy éven belül az európai pénzintézetek nettó kamatbevétele negyedévenként 17 milliárd euróval emelkedhet.
A kamatemelési hullám – és az ezzel járó piaci volatilitás – a nagybankok kereskedelmi üzletágainak is tetemes nyereséget hoz.
Múlt csütörtökön a Barclays számolt be arról, hogy kötvénykereskedelmi üzletágának profitja 71 százalékkal 1,5 milliárd fontra emelkedett a második negyedévben. A Deutsche Bank 32, a Goldman Sachs 55 százalék növekedésről számolt be ebben az üzletágban.
Az európai bankokat az is sújtotta, hogy pénzügyi válság után megszigorodó tőkemegfelelési követelmények nem tették lehetővé, hogy felüljenek a high-tech vonatra, egyszerűen nem volt elegendő készpénzük arra, hogy fintech startupokba fektessenek be, így nemcsak az amerikai pénzintézetek, de a tech-szektor nagyágyúi, az Apple, a Google vagy az Amazon mögött is lemaradtak ezen a téren. A kamatemelés(ektől) várt pénzeső erre is kínálna valamelyes gyógyírt.
Hogy a kép mégse legyen ennyire rózsás, sorakoznak a kétségek is.
Hiába ugyanis a növekvő nettó kamatbevétel, ha a recessziós fenyegetések és az infláció árnyékában romlik a hitelportfóliók minősége.
A száguldó élelmiszer- és energiaárak, a magas infláció reálbér csökkenést okoz a lakosságnál és reáljövedelem-esést a kisvállalatoknál. Így ezekben a szektorokban várhatóan emelkedik a nem teljesítő hitelek részaránya.
A kockázatok között ott sorakozik az olasz válság is. Mario Draghi lemondása után ősszel előrehozott választások lesznek Olaszországban, a közvélemény-kutatások szerint jobboldali győzelemmel és jobboldali populista miniszterelnökkel. Így félő, hogy az adósságpiacok nem szavaznak bizalmat az olasz papíroknak – hiába az EKB mentőprogramja –, így az öreg kontinens bankjai megint foghatják a fejüket (és könyvelhetik a veszteséget) az állampapír-portfóliókon.
Az Autonomous elemzése szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy recesszió idején az európai bankszektor nyeresége megfeleződik.
A helyzetet még tovább árnyalja, hogy az EKB egy friss elemzése szerint az eurozóna polgárai korántsem rendelkeznek annyi megtakarítással, mint korábban gondolni lehetett volna. A kimutatás szerint a háztartások mindössze ötöde halmozott fel megtakarításokat a pandémia alatt. A 2020 és 2021 között végzett felmérés szerint a lakosság 20 százaléka volt képes növelni vagyonát, míg 16 százaléka csökkenteni kényszerült azt. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy Christine Lagarde-nak, az EKB elnökének át kell értékelnie korábbi álláspontját. A jegybankelnök július 21-én kijelentette, hogy „a lakossági fogyasztást a háztartások által a pandémia alatt felhalmozott megtakarítások, valamint az erős munkaerőpiac is támogatják”.
Nagyon úgy néz ki tehát, hogy az amerikai bankok sikeresen őrzik meg előnyüket európai szektortársaikkal szemben. A Bloomberg piaci körképe szerint a megtakarítási számlákon elérhető nevetségesen alacsony, mindössze 0,06 százalék. A bankok és részvényeseik ezzel jól járnak, a pénzintézetek menedzserei pedig egyelőre – nem érezvén a lakossági nyomást – nem emelik a betéti kamatokat. A reáljövedelmük lemorzsolódását látó kisbefektetők így könnyen elképzelhető, hogy az idei első félévben jókra eséssel korrigáló részvénypiacon keresnek gyógyírt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.