Biztonsági puffernek tekinti az IMF-et Szerbia
Sinisa Mali pénzügyminiszter hétfőn reggel az állami televízió reggeli műsorának vendégeként is megerősítette, hogy 2023 januárjától Szerbia valószínűleg azért köt készenléti hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy az ukrajnai háború okozta nemzetközi válság idején is sikeresen folytatódhassanak a reformok. Véleménye szerint az IMF-fel 2015-ben kezdett együttműködés sokban hozzájárult a gazdasági reformok sikeres végrehajtásához. A valutaalap küldöttsége október közepén látogat Szerbiába, és tíz napig vizsgálódik, illetve tárgyal majd az esetleges megállapodásról.
A most még érvényben lévő tanácsadói megállapodás az év végén jár le, és nem származik belőle semmilyen pénzügyi kötelezettsége Szerbiának. A jövőre nézve pedig Mali szerint fontos lenne folytatni az együttműködést. Ez lehetőséget teremtene a reformok folytatására, amihez a pénzt szükség esetén az IMF biztosítaná kedvező feltételekkel.
Szerbia államadóssága 31,5 milliárd euró, és mivel becslések szerint az idén az ország GDP-je eléri a rekordnagyságúnak számító 60,2 milliárd eurót, az államadósság a bruttó hazai termék alig több mint 53 százalékát teszi ki. Az ügyvezetőként tevékenykedő pénzügyminiszter rámutatott, hogy az EU-tagállamokban az államadósság átlagban a GDP mintegy 90 százalékát teszi ki.
A pénzügyi és gazdasági folyamatokat elemezve Mali kiemelte, hogy
a munkanélküliségi ráta 8,9 százalék, a gazdasági növekedés az év első negyedében 4,3 százalékos volt, a második negyedében pedig 3,9 százalékos, országát nem fenyegeti a recesszió.
Az infláció idén a becslések szerint éves szinten eléri a 11,5 százalékot, jövőre pedig várhatóan 8,7 százalékos lesz.
Szerbiának tanácsadói megállapodása van a valutaalappal. Belgrád 2018-ban zárta le az IMF-fel kötött legutóbbi, 1,32 milliárd dolláros hároméves készenléti megállapodását, úgy, hogy a keretet nem használta fel. A közelmúltban egymilliárd dolláros hitelt kapott 3 százalékos kamatláb mellett az Egyesült Arab Emírségektől. A pénzt a pénzügyminiszter szerint a kedvezőtlenebb kamatozású egyéb hitelek „kiváltására” használják fel.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szerbiát nem fenyegeti az eladósodás. Van pénz arra, hogy a nyugdíjak novembertől 9, majd januártól további 11 százalékkal emelkedjenek. Megerősítette, hogy a minimálbér januártól 14 százalékkal növekszik, összege 40 ezer dinár lesz. A közszférában 12,5 százalékkal emelkednek a bérek.
Ellenzéki lapokban megjelentek a hírek, hogy már 2012-ben is 52,5 százalék volt Szerbia államadóssága a GDP-hez képest, amit úgy kommentáltak ott, hogy nincs előrelépés. 2022-ben a GDP 60,2 milliárd euró lesz, az államadósság pedig 31,5 milliárd körül alakul. Az államadósság 53 százalék körüli, ami alacsonyabb a maastrichti szerződésben foglalt 60 százaléknál. Arra is emlékeztetett, hogy 2012-ben a GDP 33,6 milliárd eurót tett ki. A nettó átlagbér 2012-ben 331 euró volt, ez év júniusában 633 euró. Az egy főre jutó GDP tíz évvel ezelőtt 4700 dollár volt, most eléri a 8000 dollárt. A munkanélküliségi ráta pedig akkor 25,9 százalék volt a mostani 8,9 százalékkal szemben.
Aleksandar Vucic szerb elnök is utalt korábbi nyilatkozataiban arra, hogy készenléti megállapodás kérvényezését fontolgatják. Az ENSZ közgyűlésének ideje alatt találkozott az IMF vezérével, Krisztalina Georgijevával, aki azt tanácsolta neki, hogy a bizonytalan kilátások miatt „biztonsági pénzügyi pufferekkel” jól fel kell készülni a következő időszakra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.