Mar az infláció, de a lengyelek csak vásárolnak, vásárolnak
Elképesztő ütemben robog tovább a fogyasztás Lengyelországban annak ellenére, hogy Közép-Európa legnagyobb gazdaságában az európai uniós átlagnál is jobban elszaladtak az árak. A régióban elsőként, szerdán, Varsó közölt augusztusi kiskereskedelmi adatokat, és kiderült, a forgalom 21,5 százalékkal magasabb volt, mint egy éve.
A júliusi 18,4 százalékhoz képest még gyorsult is az ütem. Igaz, hogy az áprilisi 33,4 százalékos rekordtól ez elmarad, de akkor erősebben belejátszott, hogy egy évvel korábban még dúlt a járvány, alacsony szintű volt az oltottság, ami akkor visszafogta a fogyasztást.
A pandémia legnehezebb időszaka azóta elvonult, de a mérsékelt vásárlási kedvre idén is volna ok, hiszen az európai energiakrízis nyomán a kontinensen az egekbe emelkedtek az árak, főként az energiáé és az élelmiszeré, s ezeknek a súlya az átlagnál szegényebb uniós országok – mint Lengyelország – fogyasztási kosarában nagyobb, mint Nyugaton.
Az árakat több évtizedes magasságokba repítő drágulás hatása meg is látszik az európai uniós háztartási fogyasztási adatokban, hiszen a bérek jobbára nem tartották a lépést az inflációval, a láthatáron pedig fenyegető felhők tornyosulnak, hiszen az ukrajnai háború kiváltotta szankciós huzavona miatt sokan félnek attól, hogy a télen Európában nem lesz elegendő energia.
Lengyelországban is a címoldalak tetejére és a tévés híradók kiemelt témái közé kerültek a szénért sorban álló lengyelek képei, hiszen a büntetőintézkedések részeként le kellett mondaniuk a hagyományosan fűtésre használt hatalmas mennyiségű orosz szénről.
A lengyel infláció 16 százalék felett, negyed évszázados csúcsokon ketyeg. Mindezek ellenére a lengyelek vásárlási étvágya nem lanyhult. A tekintélyes és lerombolhatatlannak tűnő belső piac már korábban is segítségére volt a lengyel gazdaságnak, amely egyetlenként kerülte el a 2008-ban kezdődött nagy pénzügyi válságot követő visszaesést az unióban. A most várható európai recesszió hatásait is mérsékelheti.
A kontraszt Európa – és a régió – jó részével szemben már most jól látható a kiskereskedelmi adatokban. Az uniós átlagforgalomban már júliusban visszaesés látszott, a háborút folytató Oroszországban ez fájdalmas mértékű, és az energiakrízisbe egyre mélyebben csúszó Németország fogyasztói – akik pedig átlagban jóval tehetősebbek a közép-európaiaknál – szépen ráléptek a fékre.
Dőzsöl a szlovén, a cseh szeme kopog
A régiónk uniós tagországainak mezőnye fogyasztási szempontból teljesen szétszakadt. Dőzsöl a szlovén, a cseh szeme kopog, nem vásárol a német – írtuk nemrégiben, és a trend nem változott. Ha a mindenkinél hatalmasabb inflációs hullámot elszenvedő baltiakat nem számítjuk, a legnagyobb és a legkisebb gazdaságban robog a háztartási fogyasztás: Szlovéniában még a lengyeleknél is erőteljesebb a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése: júliusban 25 százalék volt.
Ezzel szemben Csehországban – ahol a hónap elején tízezrek tüntettek, a szegényedést fékező kormányzati lépéseket hiányolva – durva visszaesést mértek a kiskereskedelmi forgalomban. A csehek nem fékezték az energia drágulásának hatásait a háztartásokra, ennek következtében sokáig náluk volt a legmagasabb az infláció a régió jelentős gazdaságai közt.
A nyáron inflációs fronton annyit változott a helyzet, hogy immár a cseh és a lengyel jegybank is úgy ítéli meg, hogy nincs már szükség a gazdaságot és a költekezést fékező korábbi meredek kamatemelések folytatására, mert az árnyomás elérhette a maximumát.
Nem tudni, ez az optimizmus szerepet játszott-e a lengyel fogyasztás éves ütemének augusztusi emelkedésében. Azt mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a bérek emelkedése régiószerte elmarad az árakétól, a lengyeleknél is, azaz a lengyel fogyasztási kedv fennmaradását nem hatalmas béremelések okozzák.
Pedig régiószerte csökkent a reálbér
Igaz, hogy a munkaerőpiacok a régióban feszesek, és a béremelkedés üteme gyorsult a régióban az elmúlt egy évben. Az Oxford Economics összefoglalója szerint a júniusi adatok azt mutatják: két számjegyű volt a bérnövekedés Magyarországon (15,4 százalék), Lengyelországban (13) és Romániában (11).
Valamivel kevesebbet híztak a bérek a cseheknél – 8,1 százalékot – és a szlovákoknál: 9,8-at. A szlovák kiskereskedelmi forgalom mégsem zuhant a csehországihoz hasonlóan, és júliusban némileg még nőtt is. A nagy különbség az inflációban volt a két ország közt: a cseheknél a drágulás éves rátája a nyáron a 17,5 százalékot is elérte, a szlovákoknál augusztusban 14,1 százalék környékén járt (náluk azonban egyelőre töretlen az emelkedése).
Az Oxford Economics azt olvasta ki a korábbi régiós adatokból, hogy túlzottak az attól való félelmek, hogy Közép-Európa gazdaságai ár-bér spirálba keverednek.
Van azonban jelentős kockázata, hogy a bérnövekedési ráta magas marad, különösen Lengyelországban és Magyarországon, ahol a bérnyomás és az inflációs várakozások magasabbak. Ez valószínűleg hosszabb ideig magasan tartja a maginflációs nyomást, és ránehezül a zlotyra és a forintra
– írták.
A lengyeleket illetően hasonló következtetésekre jutottak jegyzetükben az ING elemzői, miután augusztusban a magánszektorban 2,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás éves alapon, és a júliusi számok szerint 12,7 százalékkal a bérek. Az utóbbi alatta maradt a várakozásoknak, de a béremelkedés üteme
lehagyja a termelékenységét. A kormány expanziós költségvetési politikájával együtt ez még egy érv, hogy az infláció makacsul magas marad
– írta Piotr Poplawski és Rafal Benecki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.