Dőzsöl a szlovén, a cseh szeme kopog, nem vásárol a német

Az inflációról és a háborúról mondják, hogy a szegények adója, ehhez képest meglepő képet mutatnak a júliusi európai uniós kiskereskedelmi forgalmi adatok: a hatás mindenütt érezhető, de nyugaton tipikusan kevesebbet vásárolnak az üzletekben az emberek,  mint egy éve, a szegényebb Közép-Európában azonban általában többet.

A nyár második hónapjában – ami egyben az ukrajnai háború ötödik hava volt – tipikusan többet vásároltak az európaiak, mint az első vakációs hónapban. Mivel a szezonális tényezők kilengéseket okozhatnak a havi adatokban, érdemesebb az éves változást nézni – tekintve, hogy hektikus éveket írunk, még ezekből is legjobb több hónapot egymás mellé tenni –, és ezek meglepő nyugat-keleti megoszlást mutatnak.

Ennek az okát nyilván feltárják majd mélyebb elemzések – nem mindegy például, hogy az eltérő reálbérdinamika, vagy az óvatosabb fogyasztói hozzáállás okozza –, mindenesetre látható, hogy éves alapon Közép-Európában általában még mindig magasabb a kiskereskedelmi fogyasztás, mint egy éve, holott a régió inflációs rátái tipikusan magasabbak. Az Európai Unió nem közép-európai országaira, beleértve az unióból kilépett Egyesült Királyságot is, inkább a kiskereskedelmi forgalom éves visszaesése a jellemző.

Durva kátyúban a csehek

A kiskereskedelmi forgalmi adatok jelentős hullámzásra képesek, ráadásul jelentős késésben vannak az előremutatóbb beszerzésimenedzser-indexekhez képest. Utóbbiak a nyár végére komoly lassulást mutatnak a gazdasági aktivitásban, régiónkban különösen fájdalmas a lengyel gazdaság lefékezése.

Könnyen lehet, hogy ennek, és a magyarnál magasabb lengyel inflációnak a hatásait meg fogjuk majd tapasztalni a kiskereskedelmi adatokban is, egyelőre azonban úgy tűnik, Közép-Európa legnagyobb gazdaságának belső piaca rendíthetetlen: júliusban 18,4 százalékkal volt magasabb a forgalom, mint egy éve. 

A kormánypártoknak jövőre választásokon kell megméretniük magukat, s a politikai feszültség növekedése a visszatartott uniós pénzek miatt Brüsszellel és Berlinnel vívott szócsaták hőfokának emelkedésében nyilvánult meg a közelmúltban. 

Miközben Szlovénia a lengyeleknél még elképesztőbb, 25 százalékos éves kiskereskedelmi fogyasztásbővülésről számolt be, a régióban van ellenpélda is: Csehország, ahol az energiaválság és az infláció miatti feszültséget a hétvégi hatalmas prágai kormányellenes tüntetés illusztrálta. A kiskereskedelmi forgalom 6 százalékos éves csökkenését mutató index mellé érdemes hozzátenni egy másik friss cseh adatot: a felszökő infláció miatt – ami júliusban már a 17,5 százalékot is elérte – a második negyedévben 9,8 százalékkal volt kevesebb a csehek reálbére, mint egy évvel korábban.

Az utóbbi tekintetben

bár náluk csak 4,5 százalékkal ért kevesebbet a bér, mint egy éve, de ettől az ő bolti fogyasztásuk nem ment át negatívba. Az 1,2 százalékos növekedés szerény. A növekedés mértéke Magyarországon – ahol még pozitív a reálbér – ennél jóval nagyobb, 4,3 százalék volt, de a két hónappal korábbihoz képest kevesebb mint a felére esett.

Nyugaton is hatalmas a kontraszt

A szlovákokhoz hasonlóan némileg nőtt éves alapon a kiskereskedelmi forgalom például Görögországban és Olaszországban, de az euróövezet egésze majdnem 1 százalékkal kevesebbet vásárolt, mint egy éve, és sok elemző szerint az energiaválság java még most jön, ahogy közeleg a tél.

A régiónkon kívül is hatalmas különbségek vannak ugyanakkor egyes országok közt, bár a kilátások egészében véve mindenhol romlottak. 

A hollandoknál például a magyarhoz hasonló léptékű volt júliusban a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése, a dánok ugyanakkor a csehekhez hasonlóan 10 százalékot közelítő veszteséget szenvedtek el ebben a tekintetben. A  hullámzó német forgalom a júniusi 9,6 százalék után júliusban csak 2,6 százalékkal volt lejjebb, de a vállalatok leállásához és a számlák megszaladásához vezető energiahiány miatt nem optimisták a közgazdászok.