Egyre kevesebb orosz támogatja a háborút
Hogyan gondolkodik Oroszország lakossága az ukrán háborúról? Mi az oka annak, hogy a tekintélyes moszkvai közvélemény-kutató, a Levada-Intézet felmérése szerint szeptemberben az előző hónaphoz képest ugrásszerűen megnőtt az oroszországiak érdeklődése az Ukrajna-probléma iránt? Ez a folyamat százalékokban kifejezve: 51 százalékról 66 százalékra nőtt a nagyon figyelmesen, illetve az eléggé figyelmesen az eseményeket követők aránya az összes megkérdezett körében. A levadások a 2022. február 22. (két nappal az Oroszország által Ukrajna ellen indított támadás előtt) és 2022. szeptember 22-e közötti időszakban több alkalommal is felmérték az ország lakosságának a véleményét, hangulatát.
Talán a legérdekesebb, egyben a leginkább kényes kérdést a hosszú felmérés végére tették. Azt, hogy miért? – nincs rá egyértelmű válasz. Ha egy nyugati közvélemény-kutató jön ki az egyébként abszolút profi módon megszervezett és végrehajtott felméréssel, nyilván ezzel kezdi: Mi a véleménye, sikeresen folytatódik-e a „különleges katonai művelet” (az Ukrajna-háború oroszországi megnevezése, az SzVO)? A Levada Intézet ezt tette a jó néhány oldalas felmérés legvégére. Lássuk: míg 2022. április 22-én a válaszadók még 18 százaléka szerint „nagyon sikeresen” folyt az SzVO, addig szeptember 22-re ezek aránya mindössze kilenc százalékra esett. Az „inkább sikeresen” válasz-opciót áprilisban 50 százalék, szeptemberben 44 százalék jelölte be.
A nem sikeres, illetve a rendkívül sikertelen válaszokra áprilisban még mindössze 17 százalék voksolt, ez az arány szeptemberre csaknem megkétszereződött.
Figyelemre méltók az okok, amikkel a különleges katonai művelet „nem sikeres”, illetve „rendkívül sikertelen” válaszokat adók megindokolták döntésüket. A legtöbben, az összes így válaszoló mintegy 27 százaléka szerint az alapvető ok a hosszú, vontatott folyamat, hogy már fél éve tart a háború (SzVO) és nem látni a végét.
A válaszolók kevesebb mint egynegyede szerint a sikertelenséggel magyarázható a mozgósítás, a tartalékosok részleges behívása is.
A harmadik leggyakrabban előforduló válaszadási formula: „veszítünk, földterületeket engedünk át (az ellenfélnek), nem tudunk előretörni, visszavonulunk”. Ezt 22 százalék választotta.
Húsba vágó kérdést tettek fel a Levada-kérdezők: Tart-e ön attól, hogy az ukrajnai harci cselekmények miatt Oroszországban általános mozgósítást fognak végrehajtani? Idén február 22-én alig több mint egynegyedük, 28 százalék választotta az „igen” vagy az „inkább igen” lehetőséget. Szeptember 22-én (amikor Vlagyimir Putyin elnök már bejelentette a részleges mozgósítást) ez a százalékarány felugrott az összes válaszadó kétharmadára(!). És
amikor már ismertté vált, hogy mintegy 300 ezer tartalékos megkapja a behívót, a válaszadók csaknem fele azt mondta, hogy a hír hallatán elfogta a rémület, a félelem.
Míg ez a válasz a legnagyobb arányban (54 százalék) a 18–24 éves korosztályt jellemezte és egészen 55 éves korig minél idősebbek voltak a megkérdezettek, annál kevésbé féltek és rémültek meg. Ám az 55 éven felüliek körében ismét megugrott a megrémültek aránya – vélhetően a fiatalabb családtagok (gyerekek, unokák) váratlan behívásának lehetősége miatt.
Támogatja-e ön az oroszországi fegyveres erők ukrajnai műveleteit (a háborút)? Erre a kérdésre március 22-én a válaszadók négyötöde válaszolt igennel. Szeptember 22-re az „igen”, vagy az „inkább igen” opciót választók száma némileg visszaesett, de még így is az összes válaszadó csaknem háromnegyedét, 72 százalékot tett ki. Az erre a kérdésre adott válaszoknál érvényesült a törvényszerűség: minél idősebb az illető, annál valószínűbb a támogató „igen”, az 55 évesnél idősebbek körében ez elérte a 81 százalékot, a 18–24 éveseknél viszont csak 55 százalékos volt az arány.
Míg Ukrajnában ez a kérdést a jelenlegi helyzetben lehetetlen lenne feltenni, Oroszországban a levadások megkérdezték a válaszadókat: szerintük inkább folytassák a háborút, vagy kezdjenek béketárgyalásokat? Szeptember 22-én – már az ukrán terület-visszafoglalások és Putyin mozgósítás-bejelentése után –
a válaszadók relatív többsége (48 százalék) úgy vélte, hogy mielőbb meg kell kezdeni a béketárgyalásokat az ukránokkal. A harci cselekmények tárgyalások nélküli folytatása mellett 44 százalék voksolt.
Érdekes, hogy az augusztus 22-i megkérdezéskor még fordított volt a sorrend.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.