Az egyes honlapokon az adatszolgáltatási nyilatkozatok, vagyis a sütik (cookie) egyre látványosabban tódulnak a felhasználók képernyőjére szinte minden újabb honlapon, amit a neten szörfözve valaki megnyit. Ez a jelenség ugyan bosszantó, de végeredményben a felhasználóknak nyújt védelmet, hogy tisztában legyenek azzal, hogy egy weblap használatáért milyen adataival kell fizetnie. Az internet mai korában a személyes adat olyan értékes lett, mint az arany, a cégek pedig versenyt futnak érte. A Meta vagy az Alphabet bevételének több mint 90 százaléka származik a reklámbevételekből, amiknek az adatgyűjtés adja az alapját.
Ezzel szemben egy átlag európai felhasználó adatai nagyjából 10-20 ezer forintot érnek, ha készpénzre váltanák az értékeket.
A VG Podcast vendége volt a Liftup Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Lévai Richárd.
Az adatforgalom háromszöge igen egyszerűen épül fel. A felhasználó egy adott honlap használata közben hozzájárul, hogy a róla a neten összegyűjtött adatokat a webhely szolgáltatója továbbadja harmadik cégeknek, akik így célzott hirdetésekkel képesek bombázni minden egyes felhasználót. A jog mindig a gyakorlat után kullog, így hosszabb időbe telt, mire az európai törvényhozók a GDPR- szabályok lefektetésével gátat szabtak az emberek adataival történő üzérkedésnek. A webhelyeknek egyértelműen jelezni kell a látogatók felé, hogy az oldaluk használatának feltétele, hogy az így gyűjtött adatokat fel fogják használni. Az a begyűjtött és felhasznált adatok mennyiségétől függ, hogy a hozzájárulást mennyire kell a látogató képernyőjébe tolni. A honlap szolgáltatójának érdeke, hogy a felhasználók hozzájáruljanak az adatok használatához.
Ezt gyakran etikátlan módon úgy is ösztönözhetik, hogy a felületük egyes funkcióit elzárják azoktól, akik nem szolgáltatják be az adataikat.
Vigyázzon, mit mond: a hangfelismerő technológia már mindent tud rólunkAz emberi hang többet elárul az emberről, mint gondolnánk. A fülünk képes megállapítani a másik hangja alapján a hangulatát, hogy izgatott vagy esetleg ideges az illető. A rohamosan fejlődő mesterséges intelligenciák ennél sokkal többre is képesek. |
Annak ellenére, hogy bosszantók az adatszolgáltatási nyilatkozatok, igazából megvan a maguk haszna. Az internetező a saját kezébe veheti annak eldöntését, hogy az adataihoz ki férjen hozzá. Ezeknek az adatoknak a felhasználása elsősorban a célzott hirdetésekhez kellenek, ami azt jelenti, hogy ha valaki nem járul hozzá az adatainak használatához, akkor az interneten is olyan reklámokkal fog találkozni, mint amikor televíziót néz. A célzott hirdetés legalább annyi előnnyel jár, hogy olyan reklámokat fog feldobni a honlap a felhasználóknak, ami akár még érdekelheti is.
Mennyit is érhetnek egy átlagos európai felhasználó internetes adatai? A felhasználók általában hajlamosak túlbecsülni ezt a számot, akár több száz ezer forintra, vagy egyhavi jövedelemre is saccolhatják az értéküket a neten. Ehhez képest valamivel kisebb az online értéke a felhasználóknak, de összességében hatalmas aranybánya az internetes személyes adat. Az Alphabet, a Google anyavállalatának a 2021-es éves bevétele majdnem 258 milliárd dollár volt. A Facebook anyavállalatának, a Metának a tavalyi bevétele majdnem 118 milliárd dollárra rúgott. Ezeknek a bevételeknek a több mint 90 százaléka származik az online hirdetésekből és reklámokból. Ezeknek a hirdetéseknek az alapja a felhasználóktól begyűjtött adat.
Ezek alapján egy átlagos európai felhasználó adatai nagyjából 10-20 ezer forintot érnek,
ha készpénzben akarjuk kifejezni az értékét – árulta el Lévai Richárd, a Liftup Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
Keresse a VG Podcastot a kedvenc alkalmazásán!Spotify: VG Podcast Anchor: VG Podcast Google Podcasts: VG Podcast Radio Public: VG Podcast Breaker: VG Podcast |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.