késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Jegybanki csúcshét elé nézünk – világszerte húsz központi bank dönt a kamatokról
A mi pénzünk, a ti problémátok – hangzott el az azóta már szállóigévé vált mondat 1971-ben John Connally amerikai pénzügyminiszter szájából. A bon mot aktuálisabb, mint valaha. A Fed kamatemelései erősítik a dollárt, ezzel gyengítik a többi vezető devizát, nagy nyomás alá helyezve a világ központi bankjait – kamatemelési verseny indult be. Az intézmény szerdán tartandó kamatdöntő ülése a hét meghatározó eseménye lesz, irányt szab a globális pénzpolitikának. Az elemzői konszenzus 75 bázispontra számít.
A Feden kívül többek között a Bank of England és a Bank of Japan, a svájci, a kínai, a norvég, valamint a svéd jegybank is kamatdöntő ülést tart. Az amerikai infláció augusztusban ugyan enyhült valamelyest, viszont kevésbé csökkent a vártnál, ráadásul a volatilis tételek nélkül számolt maginfláció emelkedett is.
„A jegybankárok egyre inkább szembesülnek azzal, hogy milyen kemény feladat az inflácós cél közelébe levinni a fogyasztói árak növekedését, s most megpróbálják ezt a piacok felé is közvetíteni” – nyilatkozta a Financial Timesnak Ethan Harris, a Bank of America elemzője.
A BNP Paribas véleménye szerint a jegybankok erőltetett menetben szigorítanak, annak ellenére, hogy a gazdaságok lassulásának egyre nyilvánvalóbbak a jelei.
A globális kamatemelési hullám azonban fokozza a recesszió veszélyét. A washingtoni székhelyű Világbank figyelmeztetett is erre: jövőre globális recesszió fenyegeti a világgazdaságot. Mark Zandi, a Moody’s Analytics vezető közgazdásza szerint a központi bankok feláldozzák a gazdasági növekedést az inflációcsökkenés oltárán annak érdekében, hogy minél gyorsabban elérjék az inflációs célt.
Tisztában vannak azzal, hogy ha nem ezt teszik, akkor az infláció még jobban felpörög, s ennek a későbbiekben még nagyobb gazdasági visszaesés lesz az ára.
Június óta a világ 20 legnagyobb központi bankja összesen több mint 860 bázisponttal növelte irányadó kamatát.
Globálisan 90 jegybank emelt kamatot az idén, nagyjából a felük hajtott végre 75 bázispontos vagy nagyobb szigorítást legalább egy alkalommal.
Ennek az lett az eredménye, hogy 15 éve nem látott módon szigorodtak a pénzügyi kondíciók a világban – jókora fordulat ez ahhoz képest, hogy nem is olyan rég még attól volt hangos a közgazdasági sajtó, hogy új korszak jön el, amikor korlátlanul lehet pénzt nyomtatni inflációs veszély nélkül, elérkezett az „új normális” időszak.
A piacok még annak is adnak 20 százalék esélyt, hogy az amerikai jegybank 100 bázisponttal emel, arra számítanak, hogy a kamatszint az év vége előtt eléri a 4 százalékot. Augusztus elején még 1 százalékponttal alacsonyabbra tették ezt a szintet.
A várakozások szerint az Európai Központi Bank (EKB) irányadó rátája az év végére eléri a 2 százalékot a jelenlegi 0,75 százalékról.
A Bank of England döntéshozói csütörtökön ülnek össze, a várakozások 50-75 bázispontos kamatemelésről szólnak. Svájci kollégáik szintén csütörtökön gyűlnek össze, hét év negatív kamat után arról kell dönteniük, hogy 75 vagy 100 bázisponttal szigorítsanak.
Az nem kérdés, hogy a monetáris gyógymód előbb-utóbb hatni fog. A kérdés csak az, hogy milyen áron.
A BlackRock elemzői szerint annak ára, hogy a Fed 2 százalékra szorítsa le az amerikai inflációt, mély recesszió és hárommillióval több munkanélküli lesz.
Az EKB 2 százalékához még ennél is nagyobb áldozat szükséges. Anna Wong, a Bloomberg Economics vezető közgazdászának várakozásai szerint 5 százalékon tetőzik majd a Fed-kamat – a jelenlegi szint dupláján –, az ár pedig 3,5 millió munkanélküli lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.