késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kezd kifulladni a GDP-növekedés az Európai Unióban – sereghajtóvá váltak a lengyelek
Az euróövezetben 0,8 százalékkal, az egész unióban pedig 0,7 százalékkal nőtt a második negyedévben a szezonálisan kiigazított GDP – derül ki az Eurostat statisztikai hivatalának szerdán közölt második becsléséből. Az első negyedévben a bruttó hazai termék az euróövezetben 0,7 százalékkal, az EU-ban pedig 0,8 százalékkal emelkedett.
Az előző év azonos negyedévéhez képest a GDP 4,1 százalékkal nőtt az euróövezetben és 4,2 százalékkal az egész közösségben. Az első negyedévben az euróövezeti bővülés 5,4 százalékos, az uniós pedig 5,5 százalékos volt.
Az EU a második negyedévben tehát lepipálta az Egyesült Államokat, ahol negyedéves bázison 0,1 százalékos visszaesést mértek, éves összevetésben pedig csupán 1,7 százalékos volt a gyarapodás.
Ha azonban 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítjuk a friss számokat, akkor az EU 2,3 százalékos, míg az Egyesült Államok 2,6 százalékos pluszt mondhat magáénak.
A tagállamok közül a legnagyobb gazdasági növekedést az év első három hónapjához mérten Hollandiában (2,6 százalék) regisztrálták, őket Románia (2,1 százalék) és Horvátország (2 százalék) követte. Magyarország a középmezőnyben végzett 1,1 százalékos adatával. A legdurvább visszaesést pedig Lengyelország (mínusz 2,1 százalék) könyvelhette el, de Észtország (mínusz 1,3 százalék), Lettország (mínusz 1,0 százalék) és Litvánia (mínusz 0,5 százalék) teljesítménye is csökkent.
A háztartások fogyasztási kiadásai 1,2 százalékkal nőttek az unióban az előző negyedévi stagnálás után. A kormányzati fogyasztások eközben 0,6 százalékkal emelkedtek.
A külkereskedelem intenzitása ugyanakkor romlott közösségi szinten, hisz miközben az export mindössze 1,4 százalékkal bővült, a behozatal 1,9 százalékkal gyarapodott.
Nőtt viszont a foglalkoztatás, mégpedig negyedéves bázison 0,4, éves összevetésben pedig 2,4 százalékkal.
Szembetűnő ugyanakkor, hogy a GDP-növekedésben éllovas két régiós ország a foglalkoztatásban a legnagyobb visszaesők közé tartozik: Romániában fél százalékkal, míg Horvátországban 0,4 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint a megelőző negyedévben. Ennél is rosszabb adatokról számolt be Spanyolország (mínusz 1,1 százalék), Portugália (mínusz 0,7 százalék) és Észtország is (mínusz 0,6 százalék).
Eközben a foglalkoztatás kiugró, 3,1 százalékos növekedéséről jelentett Litvánia, de nem panaszkodhatnak a csehek és az írek sem (mindkettő: 1,6 százalék).
Az Európai Unióban összesen 213,4 millióan dolgoztak, 3,5 millióval többen, mint 2019. negyedik negyedévében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.